50 év innováció a magyar mezőgazdaságért
A tudomány világszínvonalú eredményeinek és az új technológiák, korszerű termelési eszközök és üzemszervezési eljárások elterjesztésével segítjük partnereink versenyképes, jövedelem hatékony gazdálkodását. Hagyományainkhoz híven a digitális technológiák mezőgazdasági alkalmazása területén is a fejlődés élén haladunk, a magyar piacon egyedülállóan elérhetővé tesszük a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközök, termékek, szolgáltatások, informatikai és üzleti megoldások teljes rendszerét.
Ismerje meg a KITE tevékenységét »
Kipróbált agronómiai, komplex műszaki, kereskedelmi és logisztikai megoldásokat nyújtunk partnereinknek.
50 éve eredményes gazdálkodásunkra alapozva támogatjuk partnereink kiszámítható fejlődését, növekedését.
Felkészült munkatársaink segítségével partnereink a leghatékonyabb megoldásokat adaptálhatják agrár-technológiájukba.
A gazdálkodás jövedelem-hatékonyságának fejlesztésével hozzájárulunk a mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez.
Válassza ki melyik növénykultúra érdekli:
Minden agrotechnológiai beavatkozásnak a homogén növényállomány megteremtése és fenntartása a célja. A jó minőségben elvégzett alapművelés döntően meghatározza a további beavatkozások számát. A talajállapotnak megfelelő alapművelési módot válasszunk, mely lehet szántás, lazítás vagy sávos művelés, biztosítva a kukorica gyökérzetének zavartalan fejlődését. Elolvasom »
A kukorica gyomirtási technológiájában figyelnünk kell a gyomkompetíció mihamarabbi kiiktatására. A korai gyomosodásra a kukorica kifejezetten érzékeny, a gyomok jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el. A gyomok mellett a csírakori kártevők felszaporodásával is számolnunk kell, különös tekintettel a barkók jelenlétére. Elolvasom »
A kukorica intenzív nitrogénfelvétele 4-6 leveles állapotban indul meg. Kultivátor segítségével könnyen felvehető nitrogént, valamint mikroelemeket juttathatunk ki közvetlenül a gyökérzónába, egyúttal mechanikai gyomirtást végzünk, és javítjuk a talaj levegőzöttségét. A kukorica 4-5 leveles állapotában beszélhetünk a klasszikus posztemergens gyomirtási időszakról. Elolvasom »
A második kultivátorozás időszaka, biztosítva a növény igényeinek megfelelő nitrogénellátást. Elolvasom »
A virágzást közvetlenül megelőző időszak, melynek során meghatározó a csapadék mennyisége. Csapadékhiány esetén végezzünk öntözést, mert az javítja a termékenyülést. Növényvédelmi szempontból fontos figyelmet fordítanunk a kukoricamoly és a kukoricabogár imágójának megjelenésére, hogy indokolt esetben be tudjunk avatkozni. Elolvasom »
Szükség esetén a gyapottok bagolylepke és a kukoricabogár imágó kártétele ellen védekezzünk. Így nem csak a kártevőket irtjuk, hanem a sebzéseken keresztül fertőző fuzáriumot is gátolni tudjuk. A permetezés során cink és kén kijuttatásával tovább javíthatjuk a növényállomány kondícióját. Elolvasom »
A szemek kitelésének és érésének időszaka, mely a fekete réteg kialakulásával zárul. Ezt követően csökken a magvak víztartalma. Elolvasom »
Optimális esetben a betakarítást 18 % körüli nedvességtartalomnál tudjuk elvégezni. Fontos a kukoricaszár egyenletes aprítása és terítése, mellyel a szárban telelő kukoricamoly lárváját gyérítjük, illetve a jó minőségű alapművelést is elősegítjük. Elolvasom »
A repce termésképző elemeinek a kialakulásában a növények fejlődésének őszi időszaka döntően meghatározó. A termésképződés szempontjából optimális fejlettség ősszel a legalább 8-10 leveles tőlevélrózsás állapot, az alacsony, maximum 2 cm-re kiemelkedő csúcsrügy, a minimum 1 cm átmérőjű gyökérnyak és a 30 cm-nél mélyebb gyökérzet. Elolvasom »
Az őszi káposztarepce biztonságos termesztését az agrotechnikai tényezők mellett nagymértékben befolyásolja a kártevők elleni védekezés sikere is. A sziklevelek megjelenésével fontos figyelmet fordítani a nagy repcebolha elleni inszekticides védekezés megkezdésére. Elolvasom »
A gyomok a repcében széles körű károkat okozhatnak. A repcére is igaz, hogy ha minél korábban iktatjuk ki a gyomokat, akkor érjük el a legnagyobb termésátlagokat. Regulátorok alkalmazásának hatására a repce robusztusabb, erőteljesebb növekedési tengellyel megy a télbe, így télállóképessége jobb lesz, a kifagyás veszélye minimálisra csökken. Elolvasom »
A tél beállta előtt ezt a fejlettséget kell elérnünk, ezzel megalapozva a biztonságos áttelelést és a jó termést. A széles sortávolságra vetett repcék esetében, amennyiben a gyomosodás indokolttá teszi, még egy mechanikai gyomirtást (kultivátorozást) végezhetünk. Elolvasom »
A repce tápanyagigénye viszonylag nagy, ezért biztonságos, nagy termésre csak megfelelő mennyiségű, könnyen felvehető tápanyag kijuttatása esetén számíthatunk. Az őszi káposztarepce N-felvételének dinamikája ősszel 25-30%, a vegetáció kezdetén, virágzásnál 40-45 %, a virágzás-érés idején pedig 30-35 %. Ez tehát meghatározza azt is, hogy mely időszakban milyen arányban érdemes kijuttatni a repce optimális fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Elolvasom »
Zöldbimbós állapotban és a bimbófejlődés időszakában elsődleges kártevő a repcefénybogár. A repce kártevőknél, különösen ennél a rovarnál, kiemelkedően nagy jelentőségű a védekezés időzítése. Már néhány napos késéssel több száz kg/ha termésveszteség is kialakulhat. Elolvasom »
A növény ebben a fenofázisban érzékeny a kórokozókra és a virágkártevőkre, valamint terméskötődés szempontjából az abiotikus környezeti tényezőkre. Elolvasom »
A repcetermesztés utolsó fázisa a betakarítás. Mivel a repcebecők érése nem egyszerre történik, a táblarészek között akár 5-6 % nedvességkülönbség is kialakulhat, ezért a gépi betakaríthatóság előfeltétele az érésgyorsítás vagy a deszikkálás. Ezen kezelések hatására egyenletessé válik az érés, nő a betakarítógépek teljesítménye, csökken a betakarítási veszteség és a szárítási költség. Elolvasom »
A repce betakarításánál a szemveszteség minimalizálása érdekében kiegészítő opciókat érdemes választani. A vágóasztal hátfalának magasítása elősegíti, hogy a termény ne bukjon ki a vágóasztalból. A repce-oldalkaszák segítségével az adapter nem fogja összehúzni a növényt, ezáltal csökken az állásidő. Elolvasom »
A technológia alapelve, hogy a szeptember végi - október eleji vetéssel több időt hagyunk a növényünknek arra, hogy az ideális fejlettségi állapotot érje el ősszel: a bokrosodás fázisában 5-6 leveles állapotba kerüljön, és így menjen a télbe. Ahhoz, hogy ezt a kedvező fejlettségi állapotot a búza elérje, kiemelten kell kezelnünk az ősszel végzett műveleteket. Elolvasom »
Az őszi búza a keléstől a bokrosodás végéig a legérzékenyebb a gyomosodásra. A T1-T2-es életformába tartozó gyomnövények mellett komoly problémát okozhatnak a korán betelepülő rovarkártevők is. Elolvasom »
A nitrogén a búza termésére legnagyobb hatással lévő tápelem, ezért nagyon fontos az első fejtrágya kijuttatásának minél korábbi időpontja. A tél végével a búza robbanásszerű növekedéséhez rendelkezésre kell állnia nagy mennyiségű könnyen felvehető tápanyagnak, melyet az első fejtrágyázással tudunk kijuttatni. Elolvasom »
Az őszi búza növényvédelmének nagyon fontos eleme a kórokozók elleni védekezés. A gomba-betegségek okozta kártétel mértéke nagymértékben függ az évjárattól, a gomba fellépésének időpontjától, a fertőzöttség mértékétől és a fajta fogékonyságától. Jó minőségű és nagy mennyiségű termést csak úgy takaríthatunk be, ha a növény termésképzés szempontjából fontos szerveit, a felső 1-2 levelet, a zászlóslevelet és a kalászt a természetes öregedést megközelítő időpontig egészséges, asszimilációra képes állapotban tudjuk tartani. A búza levél-, szár- és kalászbetegségei éppen ezeket veszélyeztetik, így különösen nagy jelentősége van az idejében végzett permetezésnek. Elolvasom »
Az intenzív, nagy termőképességű fajták és hibridek termesztése esetén, a szárszilárdság megőrzése - ezáltal az optimális betakaríthatóság érdekében ajánlott egy szárrövidítő - szárszilárdító állománykezelés. Elolvasom »
A vetésfehérítő imágó fertőzése esetén a védekezést azonnal meg kell kezdeni, és célszerű felkészülni a lárvák elleni beavatkozásra. Folyamatosan figyeljük a lárvák megjelenését, mert a súlyos kárt általában azok okozzák. A gyors beavatkozás nagyon fontos, mivel a vetésfehérítő 1-2 nap alatt is nagyon jelentős termésveszteséget idézhet elő. Elolvasom »
A kalászbetegségek közül a kalászfuzáriózis játszik fontos szerepet, amely a virágzáskori csapadékosabb időjárás esetén a mennyiség és a minőség szempontjából is jelentős kórokozó. A fuzáriumfajoknál fontos megemlíteni a toxintermelést, ezért is kötelező technológiai elem a virágzás időszakában elvégzett gombaölő szeres kezelés. Elolvasom »
A poloskák közül a mórpoloska és az osztrákpoloska a legfontosabb károsítók. A kártételükre fokozottan figyelni kell, mert a poloskák nyála fehérjebontó anyagot tartalmaz. A búzaszembe kerülve sikérbomlást eredményez, csökken a sütőipari érték, romlik az alveográfos érték (W, P/L), a farinográfos érték, és emelkedik a sikérterülés, így a mennyiségi káron kívül jelentős a minőségi kár is. Elolvasom »
A fajtára jellemző minőségi paraméterek a szem 17-18 %-os nedvességtartalmánál már kialakulnak. Ettől az időponttól kezdhető meg a betakarítás. A teljes érésben lévő búzára hulló 5-10 mm csapadék már minőségrontó lehet, főleg akkor, ha a csapadékot követően 4-5 napig hűvös az időjárás. Ekkor a búzaszemben alfa-amiláz enzim termelődik, aminek csírázást elindító és esésszám-csökkentő hatása van. Elolvasom »
A szója talajművelési rendszerét elsősorban az elővetemény lekerülésének ideje határozza meg. A tavaszi talajművelésünket a vetéstechnológiához kell igazítani. A szóját vethetjük gabonavetőgéppel és szemenkénti vetőgéppel. A magágykészítést mindkét esetben úgy kell végezni, hogy biztosítható legyen az egyenletes vetés és a robbanásszerű kelés. Elolvasom »
A szója szikleveles állapotában a korai lombkártevők (barkók) okozhatnak károkat. Amennyiben a kártételi küszöbértéket meghaladja a populációjuk, védekezni kell. Elolvasom »
Továbbra is figyelmet kell fordítanunk a lombrágó kártevőkre, ugyanis azok ebben a stádiumban még komoly felületveszteséget okozhatnak a valódi lombleveleken. Elolvasom »
A posztemergens gyomirtás a szójában nélkülözhetetlen a mélyről (napraforgó, selyemmályva, csattanó maszlag, szerbtövis) és a folyamatosan (parlagfű) csírázó gyomokkal szemben, mivel ezek ellen a preemergens kezelés nem vagy kevésbé hatásos. Elolvasom »
A szójában a gyomok elleni kémiai védekezés nem teljesen megoldott. A herbicidtoleráns napraforgó és a parlagfű ellen csak korlátozott hatással tudunk védekezni. Ebben tud segíteni a mechanikai gyomirtás. A sorközműveléssel a talajt tudjuk levegőztetni, gyomirtást végzünk és fejtrágya kijuttatására is lehetőségünk van. Elolvasom »
A levéltetvek megjelenésére és gradációjukra május közepétől lehet számítani. Közvetlen kártételük mellett vírusvektorként is szolgálnak. Lombkártevőként megjelenhetnek különböző bagolylepke fajok (gamma bagolylepke, káposzta bagolylepke, gyapottok bagolylepke), amelyek tömeges előfordulás esetén tarrágást is okozhatnak az állományban. Elolvasom »
A fővirágzás időszakában a terméskötés szempontjából elengedhetetlen tényező a meleg, magas relatív páratartalmú levegő, melyet légköri aszály idején öntözéssel tudunk biztosítani. Ebben az időszakban kell számolnunk a fehérpenész megjelenésével. Elolvasom »
Csapadékos őszi időjárásban vagy öntözés esetén előfordul, hogy az érés elhúzódik, és a gyomok olyan mennyiségben jelennek meg, ami a betakarítást gátolja. Ilyen esetekben alkalmazható a deszikkálás. Elolvasom »
A betakarítást legcélszerűbb flexibilis vágóasztallal végezni, amely alacsony tarlómagasság beállításánál is tökéletesen leköveti az esetleges felszínegyenlőtlenségeket, ezzel minimálisra csökkentve a betakarításból adódó veszteséget. Elolvasom »
A napraforgó a termőhelyhez és a talajhoz legjobban alkalmazkodó növényfajok közé tartozik, nagyon jól tudja hasznosítani a talaj víz- és tápanyagkészletét. A termesztés sikerét a költséghatékony technikai háttér, az intenzívebb hibridek, valamint az azok igényeinek kielégítéséhez szükséges magasabb szintű tápanyagutánpótlás és feszesebb növényvédelmi technológia fogja meghatározni. Elolvasom »
A csíranövény ezen állapotában, már termetéből, levélfelületéből kiindulva is igen érzékeny. A kártevők ilyenkor a levél nagy felületét fogyasztják el vagy sértik meg, amely tőpusztuláshoz vezet. Ebben az időszakban tehát nagyon fontos ezek szignalizációja, és szükség esetén az azonnali védekezés. Elolvasom »
A modern napraforgó-termesztésben a posztemergens gyomirtási technológiák a meghatározók. A technológia legnagyobb előnye az, hogy lehetőségünk van olyan gyomok ellen védekezni, amelyek ellen eddig nem vagy nagyon nehezen lehetett. Ilyenek elsősorban a magról kelő, kétszikű, pl. a parlagfű, a csattanó maszlag, a selyemmályva, a szerbtövis fajok, vagy az évelő kétszikű (mezei acat) gyomok. A technológia pontos betartásával az előbbi gyomoktól mentesíteni lehet a területet. Elolvasom »
A napraforgó az egyik leginkább betegségérzékeny növényünk. Az évjárat csapadékosságától és a kórokozónyomástól függően akár többszöri gombaölőszeres kezelés is indokolt. Az első védekezés már ebben az időszakban esedékes lehet. A vontatott szántóföldi permetezőgéppel járható állapot még a biológiailag indokoltnál korábbi védekezési időpont, azonban az esetek 80%-ban az ilyenkor végrehajtott védekezés a szárfoltosságok (elsősorban az alternáriás és a fómás szárfoltosság) fertőzését kb. felére csökkenti és gazdaságosnak bizonyul. Elolvasom »
A szárfoltosságot okozó betegségek ellen a csillagbimbós állapotban tudunk hatékonyan védekezni, a kezelés időzítését előrejelzéssel tudjuk pontosítani. A csillagbimbó kialakulásával gyakran megjelennek a levéltetvek is. Elolvasom »
Virágzáskor a tányérbetegségek (fehérpenész, szürkepenész, alternária) ellen védekezhetünk, de ne feledkezzünk meg a bór pótlásáról sem, a megtermékenyülésben nagy jelentősége van. Elolvasom »
A tányért és a magkezdeményeket ekkor támadják legintenzívebben a rovarok és a gombák, ezért a védelmükre komoly hangsúlyt kell fektetni, a kártevő rovarok rajzását és a fertőzöttségi szinteket folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Elolvasom »
A napraforgó betakarítás előtti utolsó termesztéstechnológiai eleme az állományszárítás. Ez gyakorlatilag nem tipikus növényvédelmi beavatkozás, segítségével a biztonságos betakarítást tudjuk elérni. Az egyöntetűen alacsony kaszatnedvesség elérése érdekében deszikkálást hajtunk végre, így csökkentjük a szárítási költségeket és gyomirtást is végzünk, valamint a napraforgó növények anyagcseréjének leállításával a betegségek terjedésének is elejét vesszük. Elolvasom »
A napraforgó betakarítását 8% nedvességtartalomnál, speciális adapterrel végezzük. Figyeljünk oda az eltérő termesztési célú, magas olajsavtartalmú napraforgó betakarítására és szérű munkálataira. Elolvasom »
19
5 régióba és 19 alközpontba szervezett hálózatunk országos elérést biztosít
60
A magyar szántóterületek 60%-át művelik partnereink
100
A KITE 100%-ban magyar tulajdonú vállalat
11.000
Minősített partnereink száma meghaladja a 11 ezret
A borús idő sem árnyékolhatta be az AGRO-HAT Kft. örömét május 16-án, püspökladányi telephelyükön, melyen a gépátadóra készülve egy vadonatúj S770-es John Deere kombájn parkolt. A több mint 30 éves vállalat képviseletében Kiss Albert és Kárai Miklós vette át az új szarvas kulcsait.
Elolvasom »
Május 3-án, szerdán a Debreceni Egyetem agrárkarán mutatták be egy innovatív képzésfejlesztés eredményeit, mely az Erasmus+ program keretében valósul meg. A projekt hároméves távlatában a precíziós mezőgazdasági mérnök képzéshez kapcsolódóan egy két szemeszteres MSc-képzés kidolgozására irányul.
Elolvasom »
Idén is sok érdeklődőt vonzott a „Hódmezővásárhelyi KITE Napok” május 4-5 között, mely már hagyománynak számít a cég életében. A KITE Zrt. hódmezővásárhelyi alközpontjában felvonultatta a legmodernebb csúcstechnológiával ellátott gépeit, valamint impozáns gépátadóra is sor került.
Elolvasom »
