Annak ellenére, hogy a kukorica mellékgyökérzettel rendelkezik, bármilyen szemléletmódú alapművelést választunk is, fontos a mélyművelés. A nyári légköri aszály és a hőségnapok átvészelése szempontjából is fontos, hogy a növény megfelelően kiterjedt gyökérrendszert legyen képes fejleszteni.

A kukorica talajművelési rendszerét alapvetően meghatározza az elővetemény, melynek két fajtáját különböztetjük meg.


Korán lekerülő elővetemény:  

  • A korán lekerülő elővetemény betakarítása után azonnal tarlóhántást és zárást szükséges elvégezni 5-8 cm mélyen. A gyökérzet kiforgatásával, a kapillárisok lezárásával megakadályozhatjuk a nedvességvesztést, a gyommagvakat csírázási pozícióba helyezzük, a szármaradványok aprításával és bekeverésével a bontást is elősegítjük. A bontás erélyét pedig biológiai szárbontó készítményekkel javíthatjuk.
  • A terület várható gyomosodását követően kerüljük a mechanikai beavatkozásokat, a talaj nedvességének megőrzése érdekében végezzünk kémiai tarlóápolást glifozát hatóanyagú gyomirtó szerrel. Ezzel hatékonyan tudunk védekezni a magról kelő egy-, és kétszikűek és az évelő kétszikű gyomok ellen.

Későn lekerülő elővetemény:

  • Későn lekerülő elővetemény esetében törekedni kell a szár egyenletes aprítására és terítésére, mely történhet a betakarítással egy menetben vagy külön műveletként szárzúzással.


A kukorica nagy tápanyagigényű növény, ennek megfelelően biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű tápanyagot. 10 t/ha terméshez átlagosan 140-220 kg/ha N, 60-100 kg/ha P2O5, 120-180 kg/ha K2O hatóanyag szükséges. A talajvizsgálati eredményekre alapozott foszfor és kálium hatóanyag-mennyiségeket ősszel, alaptrágyaként juttassuk ki. A kijuttatás módja lehet teljes felületű, vagy sorra illesztett pozícionált. Minden agrotechnológiai beavatkozásnak a homogén növényállomány megteremtése és fenntartása a célja. A jó minőségben elvégzett alapművelés döntően meghatározza a további beavatkozások számát. A talajállapotnak megfelelő alapművelési módot válasszunk, mely lehet szántás, lazítás vagy sávos művelés, biztosítva a kukorica gyökérzetének zavartalan fejlődését.


Az alapművelést lehetőség szerint az ősz folyamán durván munkáljuk el, mellyel a tavaszi beavatkozások számát csökkentjük, mérsékeljük a taposási károkat és egyenletes felszínt tudunk kialakítani. Amennyiben az alapművelés őszi elmunkálása elmaradt vagy nem biztosít a vetésnek megfelelő állapotot, úgy teljes felületen végezzünk a vetés irányával megegyező, sekély 5-8 cm-es felszínalakítást.

Az egyöntetű csírázáshoz szükséges a megfelelő nedvességtartalmú, aprómorzsás talajállapot, amelybe 4-6 cm mélységbe helyezzük el a vetőmagot. A nagy termésátlagok kulcsa a homogén növényállomány. Homogénnek, azaz egyöntetűnek tekintjük azt a növényállományt, amelynél a növények 90 %-a kikel a kelés kezdetétől számított 48 órán belül. Egy ilyen robbanásszerű keléssel megalapozzuk a termésbiztonságot és javítjuk a tenyészidőszak alatt elvégzett műveletek hatékonyságát, valamint elejét vesszük a kultúrnövény egyedek közötti versengésnek is.

Az egyenletes keléshez szükséges magágy jellemzői:

  • egyenletes vetésmélységet tegyen lehetővé,
  • a magágy-alap, amelyre a vetőmag kerül, kellően, de ne túlzottan legyen tömör (ülepedett),
  • a mag fölötti rétegben a talaj legyen laza, de ne poros,
  • nyirkos és gyommentes legyen,
  • a magágy-alap alatti réteg is legyen kellően lazult, a gyökérzet fejlődését ne akadályozza.

A teljes felületen végzett kertszerű magágyat alapvetően a gyomirtási technológiák kívánták meg, a kukorica keléséhez a mag körüli állapot a meghatározó.  A vetőgépre felszerelt magágykészítő egységgel (hullámos tárcsa és sávtisztító) a vetéssel egymenetben tudunk csírázáshoz szükséges állapotot kialakítani.

A kukorica nitrogénigényének egy részét tavasszal a vetés előtt kijuttathatjuk. Ebben az esetben inhibitor hozzáadása javasolt, hogy a kijuttatott nagymennyiségű nitrogén ne mosódjon ki a talajból. Amennyiben a tavaszi alaptrágyázásra karbamidot használunk, a vetés előtt 2-3 héttel kell azt kijuttatni, mert csírázásgátló hatással járhat.

A vetéskor elkövetett hibák a tenyészidőszak folyamán már nem korrigálhatók. A vetést a vetésmélységben mért, tartósan 10 oC-os talajhőmérséklet elérését követően kezdjük meg. Az optimális növényállomány 65-75 ezer db növény hektáronként. A frakcionált (kiegyenlített méretű és formájú) vetőmagok alkalmazása lehetővé teszi a precíziós vetést, a magas vetési pontosságot, továbbá ez is hozzájárul a homogén keléshez.

A vetéssel egy menetben alkalmazhatunk startertrágyázást a robbanásszerű kelés és a kezdeti relatív magas foszforigény kielégítése érdekében. A száraz tavaszokon a folyékony starter trágyák jobban hasznosulnak, valamint ezek a precíziós elvek szerint, pontosan dozírozva juttathatók ki.

A vetés előtt a vetőmagot kontakt vagy szisztemikus csávázószerekkel védjük a kezdeti fejlődésük során fellépő károsítókkal szemben.

A talajlakó kártevők elleni védekezés a kukorica növényvédelmének sarkalatos pontja, elsősorban monokultúrában. A talajlakó kártevők ellen hatékonyan védekezhetünk talajfertőtlenítéssel, amit vetéssel egy menetben juttatunk ki. A legjelentősebb talajlakó kártevő a kukoricabogár lárva, valamint a drótférgek, a mocskos pajor, és a cserebogár pajor. A talajfertőtlenítőt vetéssel egy menetben, a kukorica sorába juttatjuk ki. A granulátum típusú talajfertőtlenítők (kukoricabogár lárvára) teflutrin hatóanyaggal adják a legjobb hatékonyságot, még erős fertőzési körülmények között is, és a vetésidőtől függetlenül.

A kukorica rendkívül érzékeny a korai gyomosodásra. Ezért arra kell törekedni, hogy minél hamarabb kiiktassuk a gyomkonkurenciát. Optimális esetben a kukoricánk egyetlen napot sem szenved a gyomkonkurenciától. Erre a célra alkalmas a preemergens gyomirtás és a vetéssel egy menetben végzett sávgyomirtás is.

A preemergens gyomirtás /vetés után, kelés előtt/ hatékonyságának főbb pontjai:

  • Őszi szántással és megfelelő tavaszi elmunkálással rög-, és szármaradvány-mentes magágyat kell készíteni.
  • A területen nincsenek olyan gyomnövények, amelyek szinte csak posztemergensen irthatók (szerbtövis, napraforgó, csattanó maszlag, selyemmályva, mezei acat, folyondár szulák).
  • Van bemosó csapadék, illetve van öntözési lehetőség.

Szűrje le találatait

Válassza ki a megfelelő paramétert

A Renfor egy FAO 300-as érésidejű, szemes hasznosítási irányú hibrid kukorica. A legkorábbi érésű hi

További info, ajánlatkérés »

Koncentrált, gyorsan ható és széles körűen alkalmazható nitrogénműtrágya. A kiváló szemcseminőség bi

További info, ajánlatkérés »

A termék egy koncentrált, gyorsan ható és széleskörűen alkalmazható nitrogénműtrágya. A kiváló szemc

További info, ajánlatkérés »

A mészammon-salétrom műtrágya ammónium-nitrát és mészkőpor vagy dolomit keveréke. A kálcium-karbonát

További info, ajánlatkérés »

A karbamid lassan ható nitrogénműtrágya, melynek használatával redukálható a nitrogénveszteség. Tala

További info, ajánlatkérés »

A MAP (momoammónium-foszfát) 12% nitrogén és 52% foszfortartalmával az egyik legegyszerűbb foszforfo

További info, ajánlatkérés »

A DAP (diammónium-foszfát) 18%-os nitrogén- és 46%-os foszfortartalmával az egyik legegyszerűbb fosz

További info, ajánlatkérés »

A kálisó a legkoncentráltabb (akár 60%-os) káliumtartalmú, kálium-klorid alapú műtrágya, melyet legi

További info, ajánlatkérés »

Korszerű technológiával előállított műtrágya a növényi kultúrák többségének kiegyensúlyozott táplálá

További info, ajánlatkérés »