A nagy termőképességű fajták és hibridek termesztéstechnológiája számos ponton eltér a hazai konvencionális búzatermesztési gyakorlattól. Végrehajtása során törekedni kell az egyes technológiai elemek egyenszilárdságára és intenzitásának fokozására. 9-11 t/ha termésszint eléréséhez a következő technológiai sarokpontok betartása szükséges:

Elővetemény és talajművelés:

A búza utáni vetést kerülni kell a betegségek fokozott veszélye, valamint az árvakelésekből származó fajtakeveredés és minőségromlás miatt!

Minden olyan elővetemény, ami viszonylag későn, tehát október 1. után takarítható be és ezáltal nem lehet optimális magágyat készíteni, valamint a vetésidőt betartani, nem megfelelő előveteménynek minősül.

A legjobb elővetemények:    

  • az összes hüvelyes növény
  • őszi és tavaszi takarmánykeverékek
  • korán lekerülő nem pillangós növények
  • (repce, mák, len, dohány, korai burgonya, kender)
  • második kaszálás után feltört lucerna, vöröshere, valamint ezek füves keveréke

Elfogadható elővetemény:  

  • főnövényként vetett csemege- és silókukorica, napraforgó, valamint a szeptemberben learatott és leforgatott kukorica.


A korai vetés biztosítása érdekében kerülni kell a későn lekerülő előveteményeket!

A talajművelés során biztosítani kell, hogy az elvetett mag gyorsan és egyöntetűen keljen, majd a növény fejlődéséhez ideális körülmények alakuljanak ki. Ez azt jelenti, hogy a vetésre előkészített magágy legyen gyommentes, aprómorzsás szerkezetű, ülepedett és elegendő vízkészletű. A jó minőségű magágy eléréséhez a korábbi vetésidőhöz igazodó, a talaj nedvességtartalmának megőrzését biztosító talajművelés, illetve az alapművelés és magágykészítés közötti idő lerövidítése indokolt.

Olyan talajművelő eszközöket szükséges választani, amelyek igazodnak az elővetemény tarlómaradványának mennyiségéhez és a talaj nedvességkészletéhez.

Optimális, vagy szárazabb talajállapot esetén és a kis szártömeget visszahagyó elővetemények után a lazító elven működő talajművelő eszközök segítenek a talaj nedvességtartalmának megőrzésében, valamint a talajszerkezeti károsodások mérséklésében a művelési költségek csökkentése mellett.

Nedves talajállapot és a nagy szártömeget visszahagyó, általában később lekerülő elővetemények után a talajforgatás elvén működő eszközök használata indokolt.

A talajelőkészítési munkák elvégzésének idején fontos a mezei pocok (Microtus arvalis) egyedszámának, populációjának folyamatos monitoringja.

A búza számára megfelelő talaj biztosítása érdekében elegendő egy sekély, 18-22 cm mélységű alapművelés. A tarlóhántás során az elszóródott magok csírázását elősegítjük, illetve a talajfelszínre vezető kapillárisokat elzárjuk, ezáltal csökkentjük a talajfelszín párolgását. Tarlóápolás során lehetőségünk van a nehezen irtható, G1-es és G3-as kategóriába tartozó gyomnövények ellen szisztemikus totális herbicidek alkalmazására a kultúrnövény károsítása nélkül.


Vetés és az őszi fejlődés biztosítása:

A hazai gyakorlattól eltérően korábban, a fajták esetén szeptember 25 - október 10., a hibridek esetén szeptember 20 - október 05. között meg kell történnie a vetésnek. A korai vetés a vírusvektorok elleni védekezést a technológia kihagyhatatlan elemévé teszi. Az őszi gyomirtás szükséges eleme a technológiának, mivel az alacsonyabb vetőmagnormából (hibrid esetén 60-80 kg/ha, fajta esetén 180-200 kg/ha) adódóan a kezdeti fejlődés időszakában az alacsony tőállomány gyomelnyomó képessége is kisebb. Vetésmélysége a magágy nedvességtartalmától függően 3-5 cm.

A vetés előtt a vetőmagot kontakt vagy szisztemikus csávázószerekkel védjük a kezdeti fejlődésük során fellépő károsítókkal (kő- és porüszög fajok - Tilletia spp; Ustilago spp, szártörő és torsgomba) szemben. A talajlakó kártevők elleni védekezés megvalósítása, a kezdeti kártételük minimalizálása érdekében fontos a gyom - ezáltal tápnövényektől mentes tarló, valamint magágy kialakítása.


Vetőmag:

A programhoz fémzárolt vetőmag használata javasolt, melyeket két hatóanyagot tartalmazó szerrel csávázottan kell elvetni. A vetőmagmennyiség választásnál vegyük figyelembe a vetésidőt és a talajállapotot. Abban az esetben, ha eltérünk az optimális vetésidőtől, akkor a fajtákhoz tartozó magasabb értékeket javasoljuk.


Fajták, hibridek:

A technológiában szereplő malmi- vagy takarmány minőséget adó fajták és hibridek genetikailag rendelkeznek azon tulajdonságokkal, melyek szükségesek a kívánt termésszint eléréséhez. Az általunk javasolt, kísérleteinken alapuló tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi technológia pedig lehetővé teszi a fajtában lévő minőségi paraméterek biztosítását a termelés folyamatában. A technológiát nyomon követve, dokumentálva pedig szeretnénk eleget tenni az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, amelyek szintén fontos kritériumok az Európai Unió piacain.

A korábbi vetés lehetőséget ad a szívó és rágó kártevők felszaporodására (levéltetvek, atkák, kabócák), ezért vagy egy rovarölő szeres csávázást vagy esetlegesen egy állomány-permetezést kell beiktatnunk a kártevők kivédésére.


Tápanyag-utánpótlás:

A megfelelő magágy mellett biztosítanunk kell az állomány számára a könnyen hozzáférhető tápelemeket. A megfelelő N-mennyiség kijuttatása ősszel stratégiai fontosságú. Továbbá ősszel fontos a talaj foszfor és káliumtartalmának feltöltése, amely a feltáródást követően tavasszal fontos szerepet játszik a növény fejlődésében.


A 8-10 t/ha termés eléréséhez fokozott tápanyagellátásban kell részesíteni a búzát.

Talajtípustól, előveteménytől függően 380-480 kg NPK vegyes hatóanyag kiszórása indokolt. Ez feltételez minimum 140-170 kg N hatóanyag-, valamint ezzel arányos PK-kijuttatást. Tavasszal a nitrogén-fejtrágyát legalább két részletben indokolt kiszórni 50(60) - 50(40) % megosztásban fajták, 70-30% megosztásban hibridek esetében. A nagy termőképességű prémium minőségű fajta a harmadik fejtrágyát is meghálálja (virágzáskor).


Az őszi búza fajlagos tápanyagigénye egy tonna szemtermés és a hozzá tartozó gyökértömegre vetítve:

  • N: 21-30 kg hatóanyag
  • P2O5: 10-12 kg hatóanyag
  • K2O: 17-20 kg hatóanyag
  • CaO: 6 kg hatóanyag
  • MgO: 2 kg hatóanyag

Az összes nitrogén-szint meghatározása az elővetemény, a talaj tápanyagszolgáltató képessége és a tervezett termés alapján történik.


1. Elővetemény:

Jó elővetemény (hüvelyes növények, őszi és tavaszi takarmánykeverékek,
korán lekerülő nem pillangós növények pl. őszi káposztarepce, második kaszálás után feltört lucerna, vörös here, valamint ezek füves keveréke) után:

N: 22 kg hatóanyag/1 tonna terméshez

Közepes elővetemény (korán lekerülő kukorica, silókukorica, napraforgó, korai
kapásnövények és a főnövényként vetett csalamádé) után:

N: 30 kg hatóanyag/1 tonna terméshez

2. Tápanyag ellátottság (talajvizsgálati jegyzőkönyv alapján):

Jó foszforellátottság alapján: 10 kg P2O5 hatóanyag 1 tonna terméshez

Közepes, gyenge foszforellátottság esetén: 12 kg P2O5 hatóanyag 1 tonna terméshez

Jó káliumellátottság alapján: 17 kg K2O hatóanyag 1 tonna terméshez

Közepes, gyenge kálium ellátottság esetén: 20 kg K2O hatóanyag 1 tonna terméshez

3. Tervezett termésszint alapján:


Makro

tápelemek

Elővetemény – ellátottsági szintek

8 tonna/ha

termés szint

10 tonna/ha

termés szint

N:

hatóanyag

Jó elővetemény168 kg210 kg
Közepes elővetemény240 kg300 kg

P2O5:

hatóanyag

Jó ellátottság80 kg100 kg
Közepes, gyenge ellátottság96 kg120 kg

K2O:

hatóanyag

Jó ellátottság136 kg170 kg
Közepes, gyenge ellátottság160 kg200 kg


Az egyes Agrár-Környezetgazdálkodási célprogramok előírásait figyelembe kell venni a tervezett terméshez számított nitrogén-hatóanyag meghatározásánál.


A nitrogén kijuttatása ősszel:

Ősszel nagy szár- és gyökértömeget visszahagyó elővetemény után hektáronként 25-50 kg, míg a kevés szár- és gyökértömeget hagyó elővetemény és kedvező talajszerkezet esetén hektáronként 10 (pillangósok)-25 kg nitrogén-hatóanyag kijuttatását javasoljuk.

Szűrje le találatait

Válassza ki a megfelelő paramétert

Búza » Talajművelés, alaptrágyázás, vetés

Gépek, eszközök Alkatrész, szerviz Műtrágya

Komplex műtrágyánk a növény számára nélkülözhetetlen makroelemeket, nitrogént, foszfort, káliumot, v

További info, ajánlatkérés »

A MAP (momoammónium-foszfát) 12% nitrogén és 52% foszfortartalmával az egyik legegyszerűbb foszforfo

További info, ajánlatkérés »

A DAP (diammónium-foszfát) 18%-os nitrogén- és 46%-os foszfortartalmával az egyik legegyszerűbb fosz

További info, ajánlatkérés »

A kálisó a legkoncentráltabb (akár 60%-os) káliumtartalmú, kálium-klorid alapú műtrágya, melyet legi

További info, ajánlatkérés »

Korszerű technológiával előállított műtrágya a növényi kultúrák többségének kiegyensúlyozott táplálá

További info, ajánlatkérés »

Ez a káliumtúlsúlyos műtrágya kiválóan alkalmas gabonafélék vagy őszi káposztarepce alá őszi alaptrá

További info, ajánlatkérés »

Az NPK 16:27:7 egy új, komplex műtrágya, amely a termesztett növények komplett tápanyagforrását bizt

További info, ajánlatkérés »

Magas hatóanyag tartalmú, vízben jól oldódó formula, amelyben egyenlő a kálium és a foszfor aránya a

További info, ajánlatkérés »

Kiegyensúlyozott összetételű műtrágya, amit elsősorban kapásnövények műtrágyázására ajánlunk. A szán

További info, ajánlatkérés »