A gyapottok-bagolylepke második nemzedéke a kukoricacső kártételével szintén hozzájárul a fent említett gombák megtelepedéséhez. A termés toxintartalma (aflatoxin, DON) csökkenti az értékesíthetőséget, ami jelentős bevételkiesést okoz, nem beszélve az élelmiszerbiztonságról és a takarmányozási problémákról.
(Fotó: Kecskés István, KITE Zrt.)
A korábban jól működő védekezési stratégiák a klímaváltozás hatására egyre kevésbé megbízhatók, és jelenleg nincs egységes szakmai iránymutatás arra nézve, hogyan lehet úgy alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hogy a termelés ökonómiai hatékonysága javuljon. A kockázatok pontosabb felmérése érdekében a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának fejlesztő munkatársai áttekintették a kukorica tenyészidőszakában rendelkezésre álló hőösszeget, a szántóterület és a kukorica vetésterületi arányát, és ezekből a kukorica növényvédelmi kockázatát jellemző tényezőt számítottak ki 2,5 km-es felbontásban. Az eredmények alapján az országot olyan eltérő kockázattal bíró területekre bontottuk, melyeken eltérő védekezési stratégiát alkalmazhatunk.
A kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke kártételkockázati térképe
(Forrás: KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóság)
Az első védekezési időszak a kukorica vegetatív fejlődése során a kukoricamoly első nemzedékét célozza. Az ország délkeleti, dél-dunántúli, néhol északkeleti részein a jelentős kártétel valószínűsége magas. Itt a csemege- és a vetőmagkukoricán túl a takarmány- és silókukoricában is nagy eséllyel szükség lehet védekezésre a rajzáscsúcs után. Itt érdemes már május közepén kihelyezni a fény- vagy csalétekcsapdákat. Az ország középső részein a peteszám vizsgálata segíthet eldönteni, hogy szükséges-e a beavatkozás, míg az északi, alacsonyabb kockázatú területeken a növényvédelmi megfigyelés fenntartása javasolt.
.jpg?1749625069421)
Az első védekezés célja a mennyiségi kártétel, a szár- és címertörés megakadályozása
(Fotó: Nagy László, KITE Zrt.)
A második védekezési időszak célja a csőkártétel és ezzel együtt a toxintermelő gombák megtelepedésének megelőzése. A gyapottok-bagolylepke vándorló faj, második nemzedéke országos szinten is jelentős, és a kártétele nyomán kialakuló gombafertőzések is elsősorban hozzá köthetők. Ellene minden térségben indokolt a védekezés a rajzáscsúcs után.
Gyapottok-bagolylepke lárvája károkozás közben a kukoricacső végén
(Fotó: Sári-Barnácz Fruzsina Enikő, KITE Zrt.)
Csőkártételt azonban a kukoricamoly második nemzedéke is okozhat. Az ország déli részein, ahol a kukoricamoly első nemzedéke ellen is beavatkoztunk, érdemes a hangsúlyt a gyapottok-bagolylepke elleni beavatkozásra helyezni. Ha az időjárási körülmények kedveznek a kártevőnek, a kukoricamoly második nemzedéke ellen is szükség lehet permetezésre, különösen a középső, ill. északkeleti országrészeken. Ez nemcsak az adott évi termést védi, hanem csökkentheti a következő évben fellépő kukoricamoly-populációt is.
Kukoricacsőben táplálkozó kukoricamoly-lárva
(Fotó: Nagy László, KITE Zrt.)
A védekezések megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy a fejlett kukoricaállományban a kijuttatás gyakran nehezített, a második védekezési időszakban a hagyományos szántóföldi permetezőgéppel már nem megoldható. Erre a problémára ad hatékony választ az akár drónnal is végezhető Inecor® rovarölő szeres kezelés, mellyel a KITE Zrt. fejlesztői által több éven át végzett kísérletek is alátámasztották, hogy a molykártevők ellen kiváló hatékonyságot érhetünk el a drónos permetezésre jellemző kis lémennyiség esetén is.
A témáról többet megtudhat korábbi cikkünkből vagy a molykártevők elleni védekezésről készült összefoglaló oldalunkon! A védekezési technológia kialakításával, a kezelési időzítésekkel és a védekezésre ajánlott készítményekkel kapcsolatban keressék bizalommal a KITE Zrt. agronómiai szaktanácsadó kollegáit!
Az Inecor® rovarölő permetezőszer a NÉBIH 8360/13798-2/2025 számú engedélyokirata alapján azonos a 02.5/1126/5/2008. MgSzHK számon engedélyezett Coragen® 20 SC rovarölő permetezőszerrel.
Sári-Barnácz Fruzsina Enikő, fejlesztőmérnök