A rendezvény megnyitóján köszöntőt mondott Rácz Imre a NAK vármegyei elnöke, Kiss Ernő Fidesz-KDNP polgármesterjelölt, Seszták Oszkár a Vármegyei Közgyűlés elnöke és Simon Miklós országgyűlési képviselő.
A köszöntőket követően előadásokkal folytatódott a rendezvény programja, melyet Fodor Zoltán, a NAK Mezőgazdasági Igazgatója nyitott, aki a 2024. évi egységes kérelem beadásáról, illetve a terület- és állatalapú támogatásokról szólt a hallgatóságnak. „Minden évben bonyolultabbá vált a támogatási rendszer, amit nehéz átlátni” – kezdte beszédét Fodor Zoltán, majd kiemelte, hogy a falugazdászokra támaszkodnak a termelők segítését illetően. „Elsősorban segíteni szeretnénk a gazdálkodókat, hogy a saját gazdaságukra szabottan a legjobb támogatási konstrukciót tudják igényelni. A jelenlegi piaci helyzetben ezeknek a támogatásoknak óriási szerepe van” – fogalmazott Fodor Zoltán és arra bíztatta a gazdálkodókat, hogy június 10-ig nyújtsák be a támogatási kérelmeket. Előadásának további részében a főbb változásokat foglalta össze, melyekre érdemes odafigyelni.
Fontosabb változások:
- Az egységes kérelem felületén azoknak a gazdálkodóknak, akik korábban nyújtottak be támogatási kérelmet, automatikusan, úgynevezett megszemélyesített adatokkal töltődik ki a felület, mely megkönnyíti az adatbevitelt.
- Tavaly elindult a Területi Monitoring Rendszer (TMR), mely műholdas adatok elemzésével képes nyomon követni a KAP területalapú támogatásaihoz kapcsolódó jogosultsági feltételek teljesülését. A TMR-hez fejlesztett, a termelők és a Kincstár közötti kommunikációt elősegítő mobilGAZDA applikáció újabb verziója érhető el az idei évtől, melynek frissítésével elérhetővé vált a 2023. évi egységes kérelem vis maior benyújtófelülete, továbbá új meghatalmazási formák alkalmazására is lehetőség nyílik a fényképkészítés során pl. georeferált fényképek beküldésére.
- Az újraelosztó támogatásban nem történt változás, célja továbbra is a forrásátcsoportosítás elősegítése a kis- és közepes gazdaságok számára, az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatása révén. Ez a hektáralapú kiegészítő kifizetés tehát az adott gazdaság első hektárjaira járó alaptámogatáson felül biztosít többletforrást, így aki alaptámogatásra jogosult területtel rendelkezik, jogosulttá válik a kiegészítésre, feltéve, hogy üzemmérete nem haladja meg az 1200 hektárt.
- Az extenzív vagy intenzív gyümölcstermesztési támogatási rendszerbe 2024-től bekerült a húsos som gyümölcs.
- Édeskömény esetében szigorítás lépett fel, mivel 1500 hektárról csaknem 2000 hektárra emelkedett a termelése. Ennek következtében minősített szaporítóanyag használata kerül előírásra, valamint ugyanazon minősített szaporítóanyag nem 7 évig, hanem csak 3 évig fogadható majd el.
- Újdonság, hogy csemegekukorica minősített szaporítóanyagáról számla őstermelő családok gazdaságának képviselői nevében is kiállítható.
- Az idei évben a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányának fenntartása többféle módon is teljesíthető. Az egyik lehetőség az, hogy a mezőgazdasági üzem legalább 4%-án nem termelő tájképi elemek legyenek, ideértve a talajtakarásos parlagot is. Másik lehetőségként a nitrogénmegkötő növények gondoskodhatnak erről az előírt módon. Harmadik lehetőségként pedig ökológiai másodvetést végezhetünk.
- Az AÖP a következő gyakorlatokkal bővült:
- „Őshonos haszonállatokkal történő legeltetés”
- „Kaszálás során legalább 10 cm-es tarlómagasság meghagyása”
- „Extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása”
- Az ültetvény elnevezés állandó kultúra elnevezésre változott, továbbá megkülönböztetünk „különleges állandó kultúrákat” és „egyéb állandó kultúrákat”.
Előadását azzal zárta, hogy minden támogatással kapcsolatos információ felkerül a https://www.nak.hu/kap-2023-2027 aloldalra, melyről érdemes tájékozódni.
Osztatlan közös földtulajdon felszámolása
Dr. Cseh Tibor András a MAGOSZ szakmai főtitkára vette át a szót Fodor Zoltántól, hangsúlyozva, hogy Magyarország teljes területének 80%-a termőföld, melynek csaknem fele, több mint 2 millió hektár osztatlan közös tulajdon részét képezi. Szintén nagy probléma, hogy az öröklődések során a tulajdonosok köréből több mint 10.000 személy már elhunyt, így ezek parlagon hagyott területek, amit nem lehet használni. Hazánk birtokstruktúrájának átláthatósága érdekében célul tűzték ki az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítását. A termőföldek öröklésében változás történt, miszerint, ha 5 éven belül nem kerül felosztásra a közös tulajdon, akkor kényszerértékesítésre kerül sor. A MAGOSZ szakmai főtitkára elmondta, hogy egy 2023-as tanulmányból kitűnt: a földárak évről évre 10%-kal növekedtek, kivéve a tavalyi évet, amikor átlagosan csak 4%-kal emelkedtek. Az észak-magyarországi régióban 2023-ra az erdők ára átlagosan 6%-kal emelkedett, a gyümölcsösök átlagára pedig nem lett magasabb. Északkelet-Magyarországon 1,7 millió forint volt a termőföldek átlagára. Mindemellett, a tavalyi évben az adás-vétel sokkal jelentősebb volt, ami azt jelenti, hogy főként a kisebb és gyenge területeket értékesítették, vélhetően a piaci helyzet miatt.
Változások a földforgalmi szabályozásban
Az Agrárkamara és a helyi földbizottság kiemelten vizsgálja a termőföld vételárát. A jogszabály szerint 20 évre kellene megnézni a termőföld jövedelemtermőképességét, így lehet megmondani azt, hogy jövő évre mennyi lesz a gabonaár. Ezt az indexálási szorzószámot ki fogjuk venni és a mostani adatokból kell kiindulni, tehát nem kell kamattal, inflációval számolni – mondta Dr. Cseh Tibor.
Július elsejétől új lehetőségként jelenik meg a palettán azon 5000 m2-nél kisebb területek megvásárlása, melyek tulajdonosa már legalább 15 éve elhunyt. Az új szabályzat szerint ilyen esetben a Földhivatal közjegyzőhöz küldi az ügyet, ahol gyorsított eljárásban kerül kifüggesztésre a terület. Amennyiben senki nem jelentkezik, mint tulajdonos, az államhoz kerül a termőföld és onnan lehet megvásárolni a termelők számára.
Generációváltás támogatása
A MAGOSZ szakmai főtitkára a továbbiakban szólt a gazdatársadalom elidősödéséről, melyet jól prezentál az is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora 58 év. Az elmaradó generációváltás oka a gazdaságátadás költségeiben és körülményességében összpontosul, melynek áthidalására mostantól pályázati támogatás igényelhető. Ez nemcsak pályázati pénzt jelent, hanem teljes adó- és illetékmentességet.
2500 milliárd forint pályázati támogatás a gazdáknak
Az előadók sorában Papp Zsolt György Közös Agrárpolitika végrehajtásokért felelős helyettes államtitkár a VP-II. pilléres támogatások várható feltételrendszeréről beszélt. Beszédét azzal kezdte, hogy 70 hasonló fórumot szeretnének tartani, hiszen napjainkban a KAP határozza meg az agrárium fejlődését. A támogatás összegét tekintve 1500 milliárd forintot a gazdaságfejlesztésre, technológiai beruházásokra és 1000 milliárd forint a zöld jövő feltételeinek megteremtésére, az ökológiai gazdálkodás megteremtésére szolgál.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy fontos céljuk a gazdákkal való közös gondolkodás, éppen ezért jelenleg 16 különböző pályázati felhívás olvasható és véleményezhető, sőt javító szándékú kritika is megfogalmazható a termelők részéről.
Visszacsatolva az előtte szólóhoz, kiemelte a nemzedékek összekapcsolására irányuló támogatási lehetőségeket, mellyel gördülékenyebbé igyekeznek tenni a gazdaság átadása-átvétele során a termőföld, a támogatási jogosultságok, az engedélyek vagy szerződések átvételét. A reform részeként az őstermelői tevékenységek köre is bővült, valamint az őstermelői kereteket kinövő családi gazdaságoknak nyílt lehetőség a családi mezőgazdasági formára, mellyel további jelentős adó- és más kedvezményeket lehet igényelni.
Mitől lehet versenyképes a magyar gazda?
Papp Zsolt György előadásában arra is kitért, hogy a feldolgozóiparnak tudnia kell követni ezeket a léptéket, hiszen nem elég termelni, hanem el is kell adni a termést. Ennek kapcsán pedig meg kell ragadni azokat a fejlesztési lehetőségeket, mellyel versenyképes lehet a magyar gazdaság.
Fordulat előtt Európa agrárgazdasága
Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke Fordulat előtt Európa agrárgazdasága: kihívások, döntések és válaszok címmel tartotta meg előadását. Az elmúlt időszak kihívásait – köztük az orosz-ukrán háborút, az energiaár-robbanást, az alacsony terményárakat és az időjárás viszontagságait – említve összegezte, hogy nincs könnyű helyzetben a gabonaexport. Ilyenkor még fontosabb az erőforrásainkat okosan kihasználni, melynek egyik alappillére a gazdálkodásban és a vidékben rejlő lehetőségek kiaknázása. Hangsúlyozta, hogy a termelők segítésére a falugazdász-hálózatot megerősítették, így 800 főre emelkedett a falugazdászok száma. A támogatások sorában a kormány eltörölte a földadót, valamint szigorú intézkedések kerültek bevezetésre az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek importtilalmával kapcsolatban. Mindemellett az Agrár Széchenyi Kártya révén kiemelt mértékben kamattámogatott hitelkonstrukciókkal segítik a mezőgazdasági termelést.
A KAP Stratégiai Terv tükrében a mezőgazdasági vízgazdálkodás is kiemelt szerepet kapott, melynek fókuszában a vízvisszatartás, a talajnedvesség megőrzése és a talaj termőképességének megtartásával kapcsolatos eljárások állnak. Az új támogatási ciklusban az önkéntes Agro-ökológiai Program választható előírásai közül a tartós talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása és a mikroöntözés járul hozzá a vízmegtartáshoz.
Kulcsrakész gyümölcsültetvények a KITE Zrt.-től
2024-ben pályázati lehetőség nyílik ültetvénytelepítésre is, melynek a gyakorlati megvalósításában a KITE Zrt. komplex megoldást kínál. Erről tartott előadást Sira Márk, a KITE kertészeti üzletág-igazgatója Kulcsrakész gyümölcsültetvények a KITE Zrt.-től címmel.
Az ültetvénytelepítés sikerességét a precíz tervezés nagyban segíti, mely a későbbiekben megkönnyíti a támrendszerek kiépítését. A VALENTE által kifejlesztett támrendszerek erős, hosszan tartó megoldást kínálnak a mezőgazdasági kihívásokra. Ezek a rendszerek feszített betonoszlopokon alapulnak, melyeket acél huzalok és sodronyok erősítenek. Minőségi alapanyagaik és saját szabadalmuk, a VA.PA kampók biztosítják tartósságukat és könnyű karbantartásukat. A jéghálóik akár 60 tonna jégterhelést is elbírnak, élettartamuk 10-15 év, mivel UV-ellenálló anyagokat használnak a gyártás során.
A VALENTE rendszerek nemcsak a jégvédelemre, hanem az esővédelemre is alkalmasak, és a Wayki® technológia segítségével egyszerűen és gyorsan kezelhetők. A csepegtető-, öntöző- és tápoldatozó rendszer hozzájárul a termesztés sikeréhez, és a fagyvédelemre is megoldást nyújt. A Tow and Blow szélgépek pedig a kisugárzási fagyok ellen biztosítanak hatékony védelmet a levegő mozgatásával, melyekre szintén igényelhető állami támogatás. Bővebb információkért tájékozódjon honlapunkról, vagy keresse bizalommal szakértő kollégáinkat! https://www.kite.hu/ultetveny