facebook pixel

Precíziós gazdálkodás2019. február 20.

Tervezés nélkül nem megy

A KITE Zrt. és a Debreceni Egyetem közreműködésében Dr. Sulyok Dénes, Csizmadia Sándor és Dr. Felföldi János egy 2100 hektáros gazdaságon modellezte le azt, hogy milyen jövedelemtöbbletet okozhat egy jól megtervezett gép- és üzemoptimalizálásra alapozott áttérés a precíziós gazdálkodásra.

A kutatás eredményét Dr. Sulyok Dénes mutatta be a közönségnek a PREGA Science szekcióban a kiállítás első napján. Kollégánk az első mondataiban egy frappáns megjegyzéssel kitért arra, hogy egy gazdálkodás életében az „úgy szoktuk” kijelentés nem lehet érv egy technológiai lépés megtételére sem pedig egy gépberuházási döntés meghozatalára. Ugyanis ez a rosszul meghozott döntés a gazdaságban olyan többletköltséget generálhat, amely elkerülhető lenne a pontos technológiai tervezéssel. A kutatás során létrehoztak egy managment-monitoring rendszert, amely azt mutatja meg, hogy az adott gazdaságnak milyen eszközökre van szüksége, és ez a beruházás alapjául szolgálhat.

A technológiai tervezés alapja az adatgyűjtés egy adott gazdaságról. Ezekhez a számításokhoz nagyon sok adatra van szükség a megfelelő folyamatszervezés érdekében. Az ezen alapuló tudományos igényű elemzés segítségével egy forgatókönyvet hozhatunk létre, mely sok változót tartalmaz, és amelyeket útközben felül kell vizsgálnunk. Először is meg kell határoznunk, hogy milyen vetésszerkezetben kívánunk termelni az elkövetkező 5-7 évben, illetve meg kell céloznunk egy növénytermesztés-technológiai színvonalat. Az ezt kiszolgáló technológiai elemeknek ugyanis óriási jelentősége van (pl. hány menetben és milyen szerrel kívánjuk elvégezni a repce gyomirtását, és ehhez milyen logisztikai háttér kell), mivel ezeknek a költsége nagyban befolyásolja a gazdálkodás jövedelmezőségét. Ezek után fel kell mérnünk, hogy az adott gazdaságban milyen eszközrendszer áll a rendelkezésünkre és abból melyik alkalmas a precíziós gazdálkodásra.

precíziós gépkapcsolat

A növénytermesztés-technológia tervet ezek után lehet összeállítani. A kutatásban létrehozott rendszer alkalmas arra, hogy egész évre vonatkozóan napi, a kritikus időszakokban akár órás bontásban vázolja fel az optimális üzemeltetést, hogy pontosan meg tudjuk határozni, mikor milyen kapacitásra van szükségünk. Ezt hektárra, műszakórára is le tudjuk bontani, valamint műveletenként és motoros gépenként is ki tudjuk mutatni.

Megvan tehát az alapja a precíziós eszközök beszerzésének, melyre célszerű ütemezést felvázolni a megtérülés szempontjából. Érdemes először a tápanyag-utánpótlás gépeivel kezdeni, melyek azonnali többletjövedelmet generálnak, majd a talajművelés, a vetés, a növényvédelem, a betakarítás és a logisztikai eszközei következhetnek. A beszerzések megtérülésére különböző jövedelemtermelő vizsgálatokat végeznek a kollégáink.  A többletberuházás igénye alapján történik az elemzés.

A fent említett 2100 hektáros gazdaság esetében több, mint 96 millió forintos többletjövedelmet mutattak ki. A gazdaságban jelenleg folyó gazdálkodási módszert vetették össze a precíziós gazdálkodás vélhető eredményeivel.  A számításokat alapját a képességnövelés adta, mely ebben az esetben 170 milliós költségre rúg, amelynek megtérülése tehát az ideális esetben két év. Amennyiben azonban az optimalizált gépüzemeltetésben eltérnek a technológiai fegyelem betartásától, pl. a műveletek összecsúsznak (pl. az őszi búza vetése és a kukorica betakarítása egy időszakban kerül elvégzésre) súlyos veszteségek érhetik a termelőt, a számítások alapján a hektáronkénti 90 ezer forintos többletjövedelem akár 30-40 ezer forintra is csökkenhet.

Az előadás anyaga ide kattintva érhető el!