Aktuális növényvédelmi teendők
Szamóca
Az elmúlt hetekben hullott csapadék kedvező feltételeket teremtett a szamócában a szürkepenész számára. A szürkepenész jelentős kárt okozhat a még éretlen gyümölcsben, ezért a védekezés időszerű. A szürkepenész ellen használhatjuk a Qadris-t 10ml/10 víz dózisban, a Qadris élelmezés egészségügyi várakozási ideje szamócában 3 nap, ezért az utolsó kezelésnél erre legyünk figyelemmel.
Káposztafélék
A kiültetett káposztaféléken most már a levéltetvek megjelenek, és nemsokára a liszteskék is megfognak, melyek ellen a Karate Zeon 5 Cs 2-3 ml/10l víz dózisával tudunk védekezni.
Paradicsom, paprika
A jövő hét végétől már vélhetően nem lesz komolyabb mértékű lehűlés, ezért a melegigényes paprika, paradicsom palánták kiültetését is elvégezhetjük. Fontos, hogy előtte a konténeres vagy szabadgyökerű palántákat pár napig félárnyékos helyen szoktassuk hozzá a napfényhez, a napégés tünetének elkerülése végett.
Májusban még lehet a kertbe vetni uborkát, kaprot is
Az aranyat érő májusi esőt követően tömeges gyomkelésre számíthatunk, amennyiben már nem bírunk a gyomokkal, a sorközöket mulccsal is beboríthatjuk. A kertészeti boltokban számtalan mulcs kapható, de ha kicsit kreatívak vagyunk, a fűnyíró tartályt is a sorok közzé szórhatjuk.
Alma
A fagyosszentek a héten nemcsak lehűlést, hanem némi csapadékot is hoztak a párás idő és a levélfelületi nedvesség kedvező feltételeket teremt a varasodás fertőzéséhez, ezért most okvetlen védekezni kell. Az intenzív a hajtásnövekedés miatt a védekezést a felszívódó gombaölőszerekre alapozzuk. A lisztharmat számára kedvezően alakult a tavasz, a hajtásvégi lisztharmattal primeren fertőzött hajtások is folyamatosan fertőznek. A gombaölő szer választás során célszerű az almafajta érzékenységét figyelembe venni és olyan készítményt, kombinációt választani, ami megfelelő védelmet ad. A lisztharmat és a varasodás ellen a Folicur Solo 4ml/10 + Dithane M-45 40gr/10l víz kombináció megfelelő védelmet biztosít.
Az almalevél pirosító tetvek, mellett megjelentek a zöld almalevéltetvek is, melyeket a hajtásvégi vastag kolóniájukról ismerhetünk fel. A levéltetvek ellen a fenti gombák elleni kombinációt ki kell egészíteni Mospilan 20 SG 4gr/10l dózisával. A Mospilan 20 SG továbbá gyéríti a körtelevélbolhát, a pajzstetveket és az éppen most rajzó almamolyt is, ezért, ha ezt a kombinációt alkalmazzuk, külön nem kell ellenük védekezni. Az enyhe tél miatt a vértetvek a koronában is átteletek, ellenük most még egy káliszappan 1-2%-os oldatával célzottan védekezhetünk, gyéríthetjük azt.
Szilva
A szilvában a hamvas szilva-levéltetű tömeges megjelenésére is számítanunk kell, mely ellen szintén bevethetjük a Mospilan SG 4gr/10 víz dózisban.
Cseresznye/meggy
A virágzás végével, amint megjelenik a lombozat és van felvevőfelület, fontos figyelmet fordítani a lombtrágyázásra is (magas foszfortartalmú és aminosavat tartalmazó lombtrágyákkal).
Folytatni a monília elleni megelőző permetezéseket, a termésnövekedés időszakában külön figyelmet fordítani az antraknózis elleni megelőző permetezésre a Folicur Solo 10ml/10l mindkét kórokozó ellen megfelelő védelmet biztosít. A cseresznyelégy elleni védekezést is haladéktalanul el kell végezni a Mospilan 20 SG 4gr/10l vagy a Karate Zeon 5 CS 3ml/10l víz dózisával.
Komposztálás
Mi a komposzt?
A komposzt a kertben termett és a kerten kívül keletkezett szerves anyagok oxigén jelenlétében végbement bomlásának (korhadásának) végterméke. Legfontosabb összetevője a humusz, bonyolult vegyi összetételű, organikus képződmény, a talajban élő mikroszervezetek tápláléka, a talaj termékenységének egyik legfontosabb meghatározója.
Mire használhatjuk a komposztot?
Az érett komposztot, akárcsak a többi szerves trágyát a talaj felső, termékeny rétegébe keverjük, ezzel javítjuk a talaj termőképességét, szerkezetét. A nyers vagy félig érett komposzt alkalmas a talaj takarására (gyommentesítés, vízmegőrzés stb.) is.
Miben készítsünk komposztot?
A házi komposztáláshoz nincs szükségünk komposztáló ládára, sőt még gödröt sem kell ásnunk, elég, ha összegyűjtjük a kert egy árnyékos részén a komposztba szánt maradékokat, zöldhulladékot. Ha nincs erre elég helyünk, vagy elegánsan akarjuk megoldani, vásárolhatunk komposztládát vagy keretet.
Mi kell a komposztképződéshez?
A komposztálás alapja a jól levegőző nedves környezet. Ha a szervesanyag levegőtlenné válik, nemkívánatos baktériumok szaporodnak el benne, a komposzt rohadni kezd és erős bűzt kezd árasztani. Ezért fontos a levegős tárolóhely biztosítása és a lazító anyagok (pl. szalma, ágnyesedék) bekeverése. A víz is igen fontos tényező. Ha kevés a nedvesség, akkor a mikroorganizmusok szaporodása megáll, a lebomlás nem indul be vagy abbamarad. Ha túl sok a víz, akkor kiszorítja a részecskék közötti térből a levegőt, és nem lesz elegendő oxigén a rendszerben. A szerves anyagok bomlása rothadássá alakul, ezt a kellemetlen szag jelzi.
Mi kerüljön a komposztálóba?
Zöldség- és gyümölcshulladékok, tojáshéj, kávézacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, fahamu (max. 2-3 /köbméter), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, papír (selyem, selyempapír, tojásdoboz, újságpapír nem), levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt (nem beteg) növények, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor.
Mi ne kerüljön a komposztálóba?
Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék, szintetikus, illetve nem lebomló anyagok. Ételmaradék, csont – bár ezek lebomlanak - ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt. Fertőzött, beteg növények, húsevő állatok alól származó alom (kutya-, macskaürülék) szintén a fertőzés veszélye miatt.
A komposztálás lépései:
A konyhai zöldhulladékok gyűjtéséhez használjunk egy megfelelő nagyságú, fedővel ellátott tárolóedényt, amit nyáron naponta, télen hetente ürítsünk.
A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülőanyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani. A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot (pl. faaprítékot), hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Ha van már kész komposztunk, rakjunk belőle egy keveset a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, zeolitot), ezek javítják a komposzt minőségét, megkötik a kellemetlen szagokat is.
Keverés: A bomlási folyamat első szakaszának végén (5-6. hét) keverjük ismét jól össze a komposzthalmunkat. Azért, hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük. A keverések alkalmával a marokpróbával tudjuk ellenőrizni, és szükség esetén beállítani a nedvességtartalmat.
Minőség-ellenőrzés
A nedvességtartalom egyszerűen megállapítható. Vegyünk a kezünkbe egy maréknyi komposztot: ha összenyomva vizet tudunk kipréselni belőle, akkor túl nedves, ha az anyag szárazon pereg, akkor túl száraz, ha összenyomáskor gyengén összetapad, akkor megfelelő a nedvességtartalma.
A fű komposztálása
Aki megpróbálta a frissen levágott füvet komposztálni, tudja, milyen nehéz feladat fűből jó komposztot varázsolni. Az összegyűjtött fűnyesedék ugyanis a nagy nedvességtartalom miatt összetapad, majd bűzös masszává alakul és rothadásnak indul.
A füvet önmagában nem lehet komposztálni a magas nedvességtartalma miatt. Csupán fűből nem lehet komposztot készíteni, csak egy rothadó masszát. Ahhoz, hogy mindezt elkerülhessük, a lenyírt füvet keverjük össze faaprítékkal vagy faforgáccsal (1:1 arányban), és így már a komposztálóba tehetjük. Ne felejtsük el a komposztot forgatni, hogy levegő jelenlétében a bomlás beindulhasson. A faaprítékot többször is felhasználhatjuk, mivel a fű komposzttá alakulásának kezdeti, kritikus szakasza után (kb. 1 hét) az apríték még szinte érintetlen állapotban marad.
Ha gyakran nyírjuk a füvet és nem gyűjtjük össze, hanem helyben hagyjuk a lenyírt füvet, az hamar elkorhad nedvesség jelenlétében, ennek hiányában elkezdődik a gyepfilc kialakulása.
Mennyi idő alatt készül el a komposzt?
A komposztálási folyamat hosszabb ideig (4-6 hónap) tarthat akkor is, ha a halom nagyobb mennyiségű barna szerves anyagot tartalmaz. Felgyorsíthatjuk a folyamatot, ha nitrogén-tartalmú műtrágyát keverünk a komposztálandó anyaghoz kb. 1 maréknyit 2 m2-ként. A komposzt kialakulásának időtartamát az átkeverések, illetve -forgatások gyakorisága is befolyásolja. Ez a 2-hetenkénti művelet felgyorsítja a folyamatot, azért szükséges legalább 2 hetet várni, hogy a halom közepe kellőképpen felmelegedjék és a bakteriális tevékenység elérje a csúcspontját. Egy átlagos komposztálóban 4-5 hetenként forgatják át az anyagot. A komposztnak való forgatásakor győződjünk meg arról, hogy az anyag a külső szélektől középre, középről pedig a külső részekre keveredik. Az átforgatások számától és az évszaktól függően már 3 hónap alatt elkészülhet a tápanyagokban gazdag, kerti komposzt. Télen a baktériumok és a mikroorganizmusok tevékenysége lelassul, ezért novembertől már nem javasolt az átkeverés, mert csak így őrizhető meg a halom közepén fejlődő hőmennyiség. Nyáron a melegben felélénkül a baktériumok tevékenysége, és ezáltal a komposztálási folyamat is felgyorsul.
- az újrahasznosítható dolgokkal nem növeljük a szemét mennyiségét
- olcsó talajjavító anyagot állíthatunk elő
- használatával javul a tápanyagtároló képessége
- alkalmas tápanyag-visszapótlásra és trágyázásra is
- mulcsként használva a gyomok elleni védekezésre is alkalmas
Kezdő komposztálóknak
A komposztáló ürítése
Dísznövények
A pincében tárolt kánna, kardvirág és dália gumók májusban kiültethetők.
Amikor a tavaszi hagymások közül a tulipán és nárcisz leveleiben, valamint a szárrészben tárolt összes tápanyag visszahúzódott, a föld feletti elszáradt részeket is vágjuk le a hagymák, gumók felszedése előtt, és úgy tároljuk őket száraz, hűvös helyen az őszi kiültetésig. Amennyiben a felszedés elmarad, akkor is ki fog hajtani jövőre a hagyma. Azonban minden évben egyre mélyebbre húzódik a talajba, aminek a virágzási erély látja kárát.