Az elmúlt hónapok időjárása
Amennyiben visszatekintünk az elmúlt téli hónapokra ismét elmondhatjuk, hogy a szokásosnál enyhébb és szárazabb volt.
Január elején egymást érték a mediterrán frontok, melyek átmeneti felmelegedést és a Dunántúlon némi csapadékot hoztak. A folytatásban az erősödő északi áramlás hatására lehűlés kezdődött, majd a hetente érkező mediterrán ciklonok havazást okoztak. A hóval borított tájakon a ciklon elvonulását követően 7-10 °C-ot esett a hőmérséklet. A hónap közepén országszerte fagyosak voltak az éjszakák, a legtöbb helyen -5 °C alatt alakultak a minimumok, de a derült, szélcsendes reggeleken, illetve területeken -10 és -15 °C közé csökkent a hőmérséklet, a leghidegebb a vastag hóréteggel borított keleti határszélen volt. A keleti országrészben és a Bakonyban huzamosabb ideig 2-3 cm-es hóréteg is kialakult. A hónap utolsó hetében jellemzően északnyugati áramlással több időjárási front is átvonult fölöttünk, melyekből az ország túlnyomó részén csak kevés csapadék hullott. Január hónapban a szokásos csapadékmennyiség töredéke hullott.

A csapadékmennyiség alakulása januárban a PrecMet állomások adatai alapján



A januári középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól a PrecMet állomások adatai alapján
Február elején ismét az északi áramlási rendszer vált uralkodóvá, a frontok szinte egymást érték, de csapadékot alig hoztak. A talaj mélyebb rétegei az ország túlnyomó részén a télen nem töltődtek fel nedvességgel, sőt a felszín közeli réteg kiszáradt. A hónap közepén az átvonuló frontok jelentős mennyiségű csapadékot továbbra sem hoztak, a középhőmérséklet viszont a sokéves átlag felett alakult. A hónap második felében az erősödő déli áramlás nedves légtömeget sodort felénk, melyből számottevő eső csak a Dunántúlon, főként a dél-dunántúli területeken hullott. A front elvonulását követően ismét az északi áramlás vált uralkodóvá, az északi, északkeleti szél felerősödött és tovább szárította a már egyébként is vízhiányos talajokat. Az anticiklon nagy hőingadozást okozott, éjjel jellemzően fagypont alatt volt a hőmérséklet, nappal a kora délutáni órákban viszont elérte a 10-12 °C-ot.




A februári középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól a PrecMet állomások adatai alapján
Az elmúlt hét időjárása
Az elmúlt hét során is többször is esett az országban, de a mennyiség sehol sem volt számottevő. Az eső mellett főleg hétfőn hó is hullott, a Dunántúl déli felén átmenetileg vékony hóréteg is kialakult. A hullott csapadék mennyisége csak az ország déli részén haladta meg a 2 mm-t, az ország nagyobb részén alig volt mérhető. A héten 5-10 °C-ra melegedett az egyre erősödő napsütésben a levegő, nagy volt a napi hőingás, erős hajnali fagyok voltak jellemzőek, -5 °C körüli, helyenként -10 °C-t is elérő minimumokkal.

A csapadékmennyiség alakulása (2022.02.25.-03.05.) a PrecMet állomások adatai alapján

A középhőmérséklet alakulása (2022.02.25.-03.05.) a PrecMet állomások adatai alapján
Meteorológiai prognózis az elkövetkező hétre
Az Országos Meteorológia Szolgálat 10 napos ECMWF valószínűségi modellje és országos előrejelzése alapján:
Hétfőn napközben erőteljes gomolyfelhő-képződés valószínű, emellett több-kevesebb napsütés is lehet. Helyenként előfordulhat hózápor, néhol havas eső, zápor. Az északi, északnyugati szél sokfelé megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -7 és -1 °C között, a fagyzugokban -10 °C körül alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 °C között várható.
Kedden kiterjedt felhőtömbök vonulhatnak északról dél felé. Köztük hosszabb-rövidebb napsütés is várható. Szórványosan előfordulhat kisebb havazás, hózápor, helyenként havas eső, zápor. Az északi szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -7 és -1 °C között, a fagyzugokban -10 °C körül alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 °C között várható.
Szerdán erőteljes gomolyfelhő-képződés valószínű, emellett rövidebb, a Dunától keletre délutántól akár hosszabb napsütés is lehet. Szórványosan a nap második felében, főleg egy összeáramlás mentén, előfordulhat hózápor. Az északi, északkeleti szél többfelé megerősödhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -7 és -1 °C között, a fagyzugokban -10 °C körül alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 °C között várható.
Csütörtökön erőteljes gomolyfelhő-képződésre van kilátás több-kevesebb napsütéssel, elszórtan hózáporokkal. Az északi, északkeleti szelet többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -9 és -4 °C között, a fagyzugokban -15 °C közelében alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +3 °C között várható.
Pénteken erőteljes gomolyfelhő-képződésre számíthatunk több-kevesebb napsütéssel. A nap második felétől kevesebb lehet a felhő. Főleg a nap első felében, elsősorban hazánk déli felén fordulhat elő helyenként hózápor. Az északi, északkeleti szelet többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -9 és -4 °C között, a fagyzugokban -15 °C közelében alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +5 °C között várható.
Szombaton többnyire gyengén felhős, napos, csapadékmentes időre van kilátás. Az északi, északkeleti szél néhol megélénkül. A hőmérséklet hajnalban többnyire -10 és -5°C között, a fagyzugokban -15 °C körül alakul. A csúcsérték -1 és +4 °C között valószínű.
forrás: https://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/
https://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/valoszinusegi/
A várható európai hőmérsékleti és csapadékanomáliát bemutató térképek a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készülnek, és négy hétre előre szemléltetik – heti bontásban, heti átlagértékekkel – a 20 éves modellklímától vett várható eltéréseket. Az előrejelzett hőmérséklet és csapadékanomália-térképeken kékkel rajzolódnak ki az átlagosnál hidegebb, illetve nedvesebb és bordóba hajló árnyalatokkal a melegebb, valamint szárazabb területek. A térképeken fehéren maradnak azok a területek, ahol az előrejelzés alig tér el az éghajlati átlagtól.
A károsítóhelyzet alakulása március első napjaiban
Polifágok
A polifág károsítók közül a mezei pocok (Microtus arvalis) populáció mérete jelenleg nehezen ítélhető meg, pontos adatot csak a nagy felületen végezett lakottjárat-számlálás szolgáltatna, ami jelenleg nem áll rendelkezésünkre. Mindenesetre megállapítható, hogy jelenleg csak a ruderáliákon, árokpartokon találunk erősebben fertőzött gócpontokat. A pockok szaporodása ebben az időszakban kezdődik, ezért a felszaporodása a hónap végén várható. A növényállományok fejletlensége miatt a kártétel mértéke gyorsan elérheti a gazdasági kártételi szintet, ezért a fertőzött táblákra fokozottan kell figyelni.
A repcében a károsítóhelyzet alakulása az elmúlt héten
A repce az enyhe időjárás miatt jól telelt, ugyanakkor a szárazság miatt az Alföldön az állományok sok helyen még 4-6 leveles fejlettségűek (BBCH14-16), ezért több helyen kitárcsázásra kerültek(nek), a Dunántúlon a kedvező időjárás miatt a repce jól fejlett, jellemzően tőlevélrózsás (BBCH19).
Február végén a tavaszias időjárás hatására, tömegesen megjelentek a csapdában az ormányos bogarak (repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) és nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi), és az egyedszámuk pár nap alatt meghaladta a védekezési küszöbértéket. A Dunántúlon a tömeges betelepedés február 10-ei hétre volt tehető, míg az Alföldön ez a hűvösebb időjárás miatt február 28-a környékén történt. Március első napjaiban már a nagy repceormányos volt nagyobb számban a csapdákban, mely nemcsak a szárba, hanem a gyökérnyaki részbe is rakja a tojásait. A napi nagy hőingadozás miatt a betelepedés vontatott volt, ezért a fejlettebb állományokban többször is védekezésre kényszerültek a termelők.


A repcefénybogár (Meligethes aeneus) betelepedése még nem indult meg, egyelőre csak néhány bogarat fogott a csapda.
A fómás levélfoltosság (Phoma lingam), az alacsony hőmérsékleti értékek és a szárazság miatt nem terjedt, az elhalt alsó leveleken csak az őszi fertőzés beszáradt foltjai találhatóak meg.
A repcében a károsítóhelyzet várható alakulása
A jövő hétre prognosztizált időjárás nem kedvez az ormányosoknak, vélhetően a már betelepedett egyedek a növények, illetve növényi részek között fogják átvészelni a lehűlést. A táblaszélekről az alacsony hőmérséklet miatt nem várható további betelepülés.
A repcefénybogár (Meligethes aeneus) betelepedése a jövőhétre prognosztizált erős lehűlés miatt meg fog állni, egészen addig, amíg a hőmérséklet ismét el nem éri a 8-10 °C-ot.
A fómás levélfoltosság (Phoma lingam), a kedvezőtlen időjárás miatt nem fog terjedni.
Védekezési javaslat
Az Északi országrészben a repceormányosok tojásrakása elhúzódik a várható lehűlés miatt, ezért célszerű a védekezésre felkészülni és csapdázással, növényvizsgálattal az ormányosok számát, és a hőmérséklet emelkedését követően aktivitását nyomon követni. Az ormányosbogarak elleni védekezésre a Karis 10 CS-t (0,075l/ha) javasoljuk.
A kalászosokban a károsítóhelyzet alakulása az elmúlt héten
Az őszi kalászosok is jól teleltek a Dunántúlon, mind az árpa-, mind a búzaállományok szépen bokrosodtak. Az Alföldön a száraz hűvös őszi időjárás miatt az árpák gyengén bokrosodtak, az őszi búza bokrosodása a száraz tavaszi időjárás miatt szintén elmarad a kívánatostól. A száraz időjárás miatt a nitrogén hiány mellett a réz hiány okozta levélcsúcs elhalást, illetve levélszáradást több helyen is észleltük.
Egyelőre kártevőket nem találtunk az állományokban, a T1 és T2 gyomok szintén fejletlenebbek a szokásosnál és kisebb számban fordulnak elő. A kórokozók tekintetében elég vegyes a kép, a csapadékosabb területeken a korai vetésekben szórványosan megtalálható a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) és a lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. tritici) az alsó leveleken. Az Alföldön az októberi száraz idő miatt elhúzódott a kalászosok vetése, ami miatt ősszel alig fertőződtek, a száraz, szeles tél végi időjárás szintén nem kedvezett a kórokozóknak. Az Alföldi területeken az őszi kalászosokba jelenleg a csapadékhiány okozza a legnagyobb problémát, kórokozók közül a szeptóriás levélfoltosság és a lisztharmat csak szórványosan található meg. A csapadékosabb helyeken (Dél-Dunántúl) az élettani betegségek kevésbé látványosak a kórokozók fertőzése nagyobb mértékű, de még meg sem közelíti a védekezési küszöbértéket. A Dunántúli búzákban szinte mindenütt megtalálható az alsó leveleken a szeptóriás levélfoltosság és a lisztharmat, valamint szórványosan a vörösrozsda (Puccinia triticina). A leveleken találhatóak még „egyéb” levélfoltosságok melyek még jelen állapotban nem különíthetőek el igazán. A gabonában a kórokozók fertőzési potenciálja jelenleg alacsony, de folyamatos figyelmet követel.

A kalászosokban a károsítóhelyzet várható alakulása
A kórokozók tekintetében a jövőhétre prognosztizált időjárás nem kedvez a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici), a lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. tritici) és a vörös (Puccinia triticina), illetve a sárgarozsda (Puccinia striiformis) fertőzésének. A kártevők tömeges megjelenésére sem kell számítanunk.