facebook pixel

Precíziós gazdálkodás2019. január 11.

A precíziós gazdálkodás az agrotechnológia nélkül elképzelhetetlen

A 2019. január 7. és 11. között megrendezésre került precíziós konferencián naponta került megtárgyalásra a KITE Precíziós Gazdálkodásának három pillére. Az IT technológia és a műszaki megoldások után a harmadik napon az agrotechnológia jelentőségeire hívták fel a figyelmet.

A nap kezdéseként Dobos Endre és Hadobás Ádám, a Miskolci Egyetem Talajtani Tanszékének munkatársai a növénytermesztés minden tekintetben alapjának tekinthető talaj vizsgálati szempontjait mutatta be, a talajgenetika és a talajdinamikai rendszer elemzésének a precíziós gazdálkodásba történő befűzéséről tartottak előadást. Konkluzióként elmondhatjuk, hogy a helyes talajművelési technológiához elengedhetetlen a talajtani viszonyok feltérképezése, az alapösszefüggések ismerete nélkül nem tudunk hatékonyan gazdálkodni. A digitális talajtérképezés jól illeszkedik a KITE Zrt. KITErképének elkészítésébe, és segít a különböző forrásokból származó adatok döntéstámogató információkká történő konvertálásában. Felhívták a figyelmet arra is, hogy egy adott tábla a fenológiai fejlődés során és évente is más képet tud mutatni talajtani szempontból, tehát érdemes a vizsgálatokat folyamatosan elvégezni, mert az aktuális összefüggések befolyásolhatják a technológiai lépéseket.

A talaj- és növényvizsgálatok eszközeiről a talajszkennerekről és a különböző vizsgálati eszközökön elhelyezett szenzorok által létrehozott adatok összefüggéseiről szólt Dr. Rátonyi Tamás, a Debreceni Egyetem munkatársának előadása is. Ismételten bebizonyosodott, hogy a folyamatos mérések térben és időben is segítségére lehetnek a gazdálkodóknak a precíziós gazdálkodásba illeszthető helyes döntések meghozatalában.

Talajtani vizsgálat
A talajok vizsgálata a precíziós gazdálkodás alapja

A talaj heterogenitása meghatározza az öntözés paramétereit is. A precíziós vízpótlás lehetővé teszi, hogy a különböző (NDVI, talajtérkép, KITErkép) térképek által modellezett területre - a növény igénye és a talajféleség összefüggésében - heterogén módon öntözzünk. Egy adott területen akár 5400 zónát is létre tudunk hozni, ahol a modern öntözési eszközök szakaszolásával különböző mértékben juttathatjuk ki a vizet. Szabó Gyula, az Innovációs Főigazgatóság öntözésfejlesztési vezetője előadásában kitért arra is, hogy a KITE Precmet állomásai által szolgáltatott adatok nagy segítségére lehetnek a gazdálkodóknak a pillanatnyi döntések meghozásában, egy adott terület vízigényének meghatározásában. Illetve szót ejtett az árukukorica föld alatti csepegtető öntözésének (FACSÖ) jelenleg is folyó kísérleteiről, mely a jövőben a kultúra egyenletes öntözését szolgálhatja majd.

A KITE Precíziós Technológiájának alkalmazására példaként egy csemegekukorica kísérletet mutatott be Sojnóczki István, az Innovációs Főigazgatóság technológiai fejlesztési igazgatója, melyet 2017-18-ban Hajdúszoboszlón, az Irrifarm Kft. területén végeztek. A talajművelési, vetési, tápanyagutánpótlási és növényvédelmi feladatokat minden esetben a növény adott igényeihez igazították és igyekeztek a költséghatékonyság elvárásait figyelembe venni. A technológia lépések precíziós elvek szerinti végrehajtásával és az időbeni pozícionálásával a munkának látható eredményei voltak. Azon a táblarészleten, amelyen az ideális állapotok elérését tűzték ki célul, 23,4 tonnás eredményeket értek el.  A technológiai pontosság igényét Lipták József, a Lipták Farm vezetője is alátámasztotta, aki a gazdaságában a csemegekukorica, de a repce termesztésében is alkalmazza a precíziós gazdálkodást, és hasonlóan jó eredményeket ér el.

A kukorica termesztése a klimatikus viszonyok miatt sok esetben ellehetetlenítődik. Bizonyos helyeken megfelelő alternatívája lehet a cirok a számos pozitív, a termesztésében előnyös tulajdonsága miatt. Szárazságtűrő jellemzői kiemelkedők, egységnyi szárazanyag-előállításához 40-50%-kal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica, emellett GMO mentes, és az emberi étkezésre alkalmas fajtái gluténmentesek, ami ma egyre fontosabb élelmezési szempont. Erről Hídvégi Szilvia fejlesztőmérnök beszélt, aki a cirokhoz szükséges talajelőkészítési folyamatokat, a vetési és a növényvédelmi szempontokat, valamint a tápanyagutánpótlási és betakarítási ismérveket mutatta be a résztvevőknek.

ciroktábla
A cirok a jövő alternatív takarmánynövénye

 

A Debreceni Egyetem tartamkísérletei a Debrecen melletti területeken már 35 éves eredményekkel rendelkeznek a kukoricatermesztésben. Nagy János, egyetemi tanár a kísérletekben szereplő két, a KITE forgalmazásában álló hibriden (Sushi, Armaganac) mutatta be, hogy a precíziós technológia alkalmazásának milyen pozitív hatásai vannak a terméseredményekre.

Tótin Ákos és Petrás Gábor a KITE Zrt. újdonságértékű kalcium-kijuttatási kísérleteinek eredményeiről beszélt szintén kukoricaállományban. Konklúzióként levonható, hogy a kálcium-trágyázásnak semleges talaj ph körül termésnövelő hatása van a kukoricára, mert a mészszükségletét pótolja. Savanyú talajokon pedig elősegíti a többi tápanyag felvételét és ez által okoz terméstöbbletet. 400 kg/ha-os dózistól felfelé hoz kiemelkedő eredményeket.

Kuriózumként került a közönség elé a nap folyamán az álló gyümölcskultúrák fagyvédelméről szóló előadás, Bónis László szaktanácsadó kollégánk tolmácsolásában. A tavaszi fagykárok elkerülése érdekében használható beruházási termékek (jéghaló rendszerek, füstgépek, TOW&BLOW szélgép, ültetvényfűtő eszközök), valamint a fagyvédelmi öntözés védekezési mechanizmusairól és megvalósítási lehetőségeiről beszélt. Utóbbi kettő esetében a KITE Zrt. a Derecskei Kertészeti Telephelyen 2019-ben beállított kísérletek eredményeivel kívánja alátámasztani a technológia relevanciáját. A KITE saját fejlesztésű rendszere, kapcsolatban a KITE Precmet állomásaival automata öntözési lehetőséget biztosít a gazdálkodók számára.