A klímaváltozás globális szinten jelen van, amely megfigyelhető az átlagos hőmérséklet, az átlagos csapadék és a széljárás változásában. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a mérések, melyek kimutatták, hogy 1963-ban hazánkban mindössze -29 fok volt februárban, majd 2019-ben már +19 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. Ez a rendkívüli hőmérsékletváltozás gyümölcstermesztési szokásainkat is részben átalakította, hiszen a felmelegedés lehetővé teszi újabb gyümölcsök megjelenését a termelésben. Azonban bármit is termelünk, egy dolog időről időre nem változik, mégpedig, hogy a hirtelen mínuszokkal érkező fagytól meg kell védeni növényeinket. Ennek alapja a terület felmérése geodéziai eszközökkel még az ültetvénytelepítés előtt, melyről Sira Márk üzletág-igazgató „Korszerű gyümölcsültetvényeink sorsa már a tervezőasztalon eldől” című előadásának kezdetén beszélt. A KITE Zrt. szolgáltatásai között a kertészeti szegmensben is elérhető a precíziós technológiákkal történő előzetes tervezés, mely hosszú távon meghatározza, hogy rentábilis termelést tudjon folytatni a gazdálkodó.
A tervezés során sor kerül az igények felmérésére, a termelési hozamcél meghatározására és a terület adottságainak feltérképezésére, melyek találkozásából megszületik a telepítési terv, hasonlóan, mint egy tervrajz ház vagy épület építése esetén. A precíz tervezés a későbbiekben valódi segítséget fog nyújtani a támrendszerek kiépítése során, melyből Magyarországon az elmúlt 15 év alatt a KITE Zrt. közel 2000 hektáros területet fedett le almaültetvények megvédése érdekében. Természetesen nemcsak almára, hanem más ültetvényekre is alkalmazhatók a tám- és jéghálórendszerek, így például az újonnan megjelenő kivi ültetvények is védve lehetnek általa.
A támrendszer feszített betonoszlopokon alapul, melyeket acél huzalok és sodronyok kötnek össze, melyek évtizedekig képesek betölteni funkciójukat, hiszen ellenállóak az időjárási viszonyokkal szemben. Időtállóságuk titka a válogatott, minőségi alapanyagokban rejlik, melynek köszönhetően az elemek megőrizik ellenállóképességüket és rugalmasságukat is. A VALENTE által gyártott támrendszerek különlegességét tovább növelik a saját szabadalmon alapuló VA.PA kampók, melyek a könnyebb – termelő által is elvégezhető –karbantartást segítik elő. A jégháló kellő rugalmassággal rendelkezik, így akár 60 tonna jégterhelést is elbír hektáronként, élettartama megközelítőleg 10-15 évre tehető, melyhez hozzájárul a gyártás során felhasznált kellő mennyiségű speciális UV ellenálló adalékanyag.
A VALENTE rendszerek nemcsak a jégvédelemre, hanem az esővédelemre is alkalmasak. Utóbbinál biztosítható a fólia önmagában, vagy akár jégháló és fólia egyszerre felhelyezhető a kettős védelemért. A MultiShield® rendszert kiegészíti a Wayki®, amely innovatív technológia az esővédő fólia egyszerű, gyors nyitására és zárására, hiszen egy ember kevesebb mint 1 perc alatt 100 méter hosszú sor kiengedésére képes.
A termesztés sikeréhez hozzájárul a csepegtető öntöző és tápoldatozó rendszer, melyről szintén említést tett az előadó. A tavaszi fagyok ellen az öntözőrendszer is segítségünkre lehet. A fagyvédelmi öntözés során a fizika adta lehetőségeket használjuk ki hiszen a megfagyott víz hőt termel.
További lehetőség a kisugárzási fagyok ellen a fagyvédelmi szélgépek, nevezetesen a Tow&Blow, melyek Magyarországon már több, mint 1000 hektárt fednek le. A KITE által forgalmazott szélgépek ventilátorral vannak felszerelve, ennek hatására a levegő felsőbb rétegeiből vízszintes oszcilláló mozgásának köszönhetően forgatja az ültetvényekre a melegebb levegőt.
Az előadás a spanyol gyártmányú MANEZ Y LOZANO O3ZONE ózongenerátoros permetező bemutatásával zárult, mely az ökológiai növényvédelemben kínál új megoldást a termelőknek. A permetezők különlegessége, hogy a tervezők ózongenerátorral látták el, amely megfelelő mennyiségű O3-t állít elő, majd tiszta vízzel kever össze és a fúvókák segítségével megtörténik a permetezés.
A betakarítást a Królik ládatovábbító rendszer könnyíti meg, mely a megtelt ládákat a szállítókocsi alsó szintjére helyezi anélkül, hogy a talajt érintenék. Az új üres ládák pedig felkerülnek a szállítókocsik tetejére.
A délelőtt folyamán a témához kapcsolódóan további értékes előadásokat hallgathattak meg a résztvevők.