KITE ZRT.

A kukoricamoly első nemzedéke a vegetatív fejlődési szakaszban főként a szár belsejében károsít, akadályozva a víz- és tápanyagáramlást, ezzel közvetlen termésveszteséget okozva. A második nemzedék a virágzást követően már a csövet károsítja, elősegítve a mikotoxin-termelő kórokozók megtelepedését. Hasonló kockázatot jelent a gyapottok-bagolylepke második nemzedéke is, amelynek csőkártétele szintén kedvez a gombafertőzések kialakulásának.

Az aflatoxin- és DON-toxin–szennyezés jelentősen rontja a termény értékesíthetőségét, csökkenti annak piaci értékét, valamint élelmiszerbiztonsági és takarmányozási kockázatot jelent. A toxinkockázatot az adott év időjárása is meghatározza: egyes Fusarium-fajok számára a hűvösebb, csapadékosabb, míg más fajok (pl.: F. verticillioides) számára elsősorban a meleg, szárazabb körülmények kedvezők. Az Aspergillus fajok – különösen az A. flavus – a szélsőségesen meleg, aszályos időszakokban is eredményesen terjedhetnek. Ez 2026-ban különösen indokolttá teszi a fokozott kockázatkezelést, mivel a nemzetközi előrejelzések szerint az év közepétől El Niño kialakulása valószínű, amely a globális hőmérsékleti és csapadékeloszlási mintázatokat is érdemben befolyásolhatja.

A változó klimatikus feltételek mellett a korábban bevált védekezési stratégiák megbízhatósága csökken. A kockázatok pontosabb térbeli értékelése érdekében a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának fejlesztő munkatársaival a kukorica tenyészidőszakában rendelkezésre álló hőösszeg, valamint a szántóterület és a kukorica vetésterületi aránya alapján növényvédelmi kockázati mutatót határoztunk meg. Az eredmények alapján az ország eltérő kockázatú zónákra bontható, amelyekhez célzott, helyspecifikus védekezési stratégiák rendelhetők.

Az első védekezési időszak a kukoricamoly első nemzedékére irányul, elsősorban a mennyiségi termésveszteség mérséklése érdekében. A délkeleti, dél-dunántúli és helyenként északkeleti térségekben a kártételi kockázat magas, ezért a csemege- és vetőmagkukorica mellett a takarmány- és silókukoricában is indokolt lehet a rajzáscsúcsot követő beavatkozás. Ezeken a területeken a fény- vagy csalétekcsapdák kihelyezése már május közepétől javasolt.

A második védekezési időszak célja a csőkártétel és az ahhoz kapcsolódó mikotoxin-kockázat mérséklése. A gyapottok-bagolylepke vándorló fajként országosan jelentős veszélyt jelent, ezért ellene a rajzáscsúcsot követően országszerte indokolt lehet a védekezés. A kukoricamoly második nemzedéke szintén okozhat csőkártételt, ellene főként kedvező időjárási feltételek mellett, különösen a középső és északkeleti országrészekben lehet szükség beavatkozásra.

A kukoricamoly rajzásának pontos követése szintén kulcsfontosságú a védekezések időzítése szempontjából, mivel a beavatkozás hatékonysága elsősorban a lárvakelés időszakában biztosítható. Ennek támogatására hőösszegalapú fejlődéskövető térképet dolgoztunk ki, amely térben és időben jelzi a kártevő valószínűsíthető fenológiai állapotát, így segíti a rajzáscsúcs és az optimális védekezési időpont meghatározását.

A fejlődés nyomon követésére kifejlesztett „Kukoricamoly Agrometeorológiai térkép” a KITE PGR mobilalkalmazásában érhető el: az applikáció ingyenesen letölthető a Google Play áruházból és az Apple Store-ból is, majd regisztrációt követően díjmentesen használható.

A védekezések tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a fejlett kukoricaállományban a kijuttatás technológiai feltételei korlátozottak. A második védekezési időszakban a hagyományos szántóföldi permetezőgépek alkalmazása gyakran már nem kivitelezhető, vagy jelentős taposási kárt okozna. Ilyen esetben lehetőség van az emelt hasmagasságú önjáró permetezőgépek használatára, valamint hatékony és rugalmas megoldást nyújt a drónnal is elvégezhető Inecor® rovarölő szeres állománykezelés.

A KITE Zrt. többéves fejlesztési kísérletei alapján a készítmény kis lémennyiségű drónos kijuttatás mellett is hatékonyan alkalmazható a molykártevők ellen.

A témáról többet megtudhat a molykártevők elleni védekezésről készült összefoglaló oldalunkon! A védekezési technológia kialakításával, a kezelési időzítésekkel és a védekezésre ajánlott készítményekkel kapcsolatban keressék bizalommal a KITE Zrt. agronómiai szaktanácsadó kollegáit!

_{Az Inecor rovarölő permetezőszer a NÉBIH 8360/13798-2/2025 számú engedélyokirata alapján azonos a 02.5/1126/5/2008. MgSzHK számon engedélyezett Coragen 20 SC rovarölő permetezőszerrel.}

Sári-Barnácz Fruzsina Enikő fejlesztőmérnök, KITE Zrt.