Öntözés2021. február 24.

Szántóföldi és kertészeti kultúrák öntözése – Talajfelszín alatti csepegtető öntözés (SDI

A csapadék hazánk talán legnagyobb szórást mutató, legváltozékonyabb időjárási eleme – ha az elmúlt száz év adatsorait tekintjük, láthatjuk, hogy az éves csapadékösszeg is rendkívül kiszámíthatatlan. Az öntözési módszerek közül az egyik leghatékonyabb és legtakarékosabb formát mutatjuk be.

Míg egy aszályos évben nem elképzelhetetlen a 400 mm-t alig vagy meg sem haladó csapadékösszeg, addig egy csapadékos évben akár 800 mm is hullhat. Hosszú távon elmondható, hogy az éves csapadékösszeg csökken.

A fent említett anomáliát csak tetőzi, hogy a csapadék havi eloszlása is igen változatos. A zöme hosszú évek átlagában ugyan tenyészidőszakban hull, de, ha csak az elmúlt évekre gondolunk vissza, könnyen beláthatjuk, hogy bármelyik hónapban elképzelhető a teljes csapadékhiány.

Ezek a tényezők - kiegészítve az egyéb éghajlati elemek periodikus és véletlenszerű eltéréseivel - a mezőgazdasági termelés eredményeit is valamelyest kiszámíthatatlanná teszik.

Ennek a problémának a kiküszöbölésére nagyszerű megoldás az öntözés bármely formája, mely megoldások közül most a földfelszín alatti csepegtető öntözést mutatjuk be.  (későbbiekben: SDI)

Az SDI a mikroöntözés fogalmához talán leginkább közel eső öntözési mód, amivel a gyökérzónába juttatjuk az öntözővizet és ezzel együtt a vízbe kevert tápanyagot, kis adagokban, kis intenzitással (1,5 – 2mm/h)

A párolgási veszteség elhanyagolható, a leszivárgás is minimális veszteséget jelent, a kijuttatott vízmennyiség teljes egészében a növény igényeinek kielégítésére fordítódik.

Csepegtető cső a talajban
Csepegtető cső a talajban

Mi indokolhatja az SDI alkalmazását?

Jellemzően alaktalan, nagygépes öntözéssel nehezen lefedhető területeken és kiegészítő öntözésként javasoljuk ezt a fajta öntözési módot. Előnye a kisebb munkaerőigény (akár egy ember mobiltelefonos vezérlésével is üzemeltethető) és a vízadagok jobban hasznosulnak. Az öntözés ebben az esetben teljesen egyenletes és azzal a teljes terület lefedhető.

Hátránya, hogy kizárólag GPS technológiával kivitelezhető mind a telepítés, mind a későbbi talajművelés. A csövek némiképp sérülékenyek (mechanikai sérülés) de a sérülések könnyen javíthatók.

A rendszer kialakításának fő jellemzői

A rendszert a talajfelszín alá, jellemzően 30-35 cm mélységbe telepítjük, az egyes sorok egymáshoz mért távolsága 1,5 m (kukorica esetén – két kukoricasortáv, úgy elhelyezve, hogy a cső sorközbe essen. A csepegtetőelemek minden esetben nyomáskompenzáltak, azaz egy jól megtervezett rendszernél a teljes sorhosszon közel azonos vízmennyiség jut ki méterenként. A víz nyomócsőhálózaton keresztül jut a csepegtetőcsövekhez, melynek anyaga jellemzően műanyag (KPE vagy KM nyomócső, mezőgazdasági flexibilis tömlő). A sorok végén - földfelszín alá telepített rendszerek esetében - mindig öblítővezeték-csapok kapnak helyet, ezekkel biztosítható a rendszer mosatása, tisztítása.

 Csepegtetőcsövek telepítése GPS technológiával 30-35 cm mélyen
 Csepegtetőcsövek telepítése GPS technológiával 30-35 cm mélyen

kép2: mosatóvezeték ürítőcsapja

Az öntözőrendszer legfontosabb és legköltségesebb része a vízszállításért és -kezelésért, tápoldatozásért és vezérlésért felelős öntözőközpont.

Az öntözőközpontban kerül elhelyezésre a nyomásfokozásért és vízszállításért felelős szivattyúegység. A rendszer működtetéséhez szükséges nyomás maximum 2-2,5 bar, az egyes zónák vízigénye, így a szivattyú kapacitása mérettől és igénytől függően változik.

Ezen kívül itt az öntözőközpontban kap helyet egy elektromos vagy hidraulikus tápoldatozó, mellyel a növény számára szükséges vízoldható műtrágyát juttatjuk közvetlenül a gyökérzónába.

mosatóvezeték ürítőcsapja
A mosatóvezeték ürítőcsapja

A központ talán legfontosabb eleme a szűrőrendszer, e nélkül a mikroöntözés nem üzemeltethető! Ezek is jellemzően automata működésű eszközök. Vízforrás függvényében alkalmazunk kőzet- vagy lamellás szűrőket, hálós szűrőket, esetleg homokleválasztókat az öntözőrendszer igényeihez méretezve. A szűrőrendszer mindig a tápoldatozó után található, hogy az esetleges kicsapódásokat melyek a tápoldat bekeverésekor keletkezhetnek, megszűrje. Ha az öntözővíz oldott sótartalma vagy vastartalma magas, ezek kicsapatására, oxidálására átmeneti tározó létesítése is indokolt lehet, ez elsősorban fúrt kútból történő vízellátásnál szokott jelentkezni.

Hogyan néz ki a beruházáselőkészítés a gyakorlatban?

Amikor a vevő eldöntötte, hogy csepegtető öntözőrendszert telepít a térfelszín alá, a területileg illetékes szaktanácsadó kollégáink egyike begyűjti a szükséges adatokat (helyszínrajz, vízforrás, elektromos áram, stb.). Ezek birtokában a beszállító mérnökei megrajzolják az öntözőrendszer kialakítását, melyet egy ismételt látogatás alkalmával egyeztetünk. A létesítési engedélyes tervdokumentáció elkészítését és engedélyeztetését ez esetben is magyar vízi jogosultsággal rendelkező szaktervezőnek kell elkészítenie!

A jelenleg érvényben levő öntözési pályázat keretein belül ez az öntözési mód is pályázható.

térkép
100 Ha öntözése 4 szakaszban - napi 6 mm vízkijuttatásra tervezve a teljes felületre.  A szivattyúkapacitás 95l/s, emelőmagasság 55 m – az öntözőközpontban egy automata szűrőközpont és tápoldatozó is helyet kap.

A klímaváltozás következtében a termelőeszközök között egyre fontosabb helyet foglal el az öntözővíz – bánjunk vele ehhez mért gondossággal! Ezt úgy tudjuk elérni hogy csökkentjük a párolgási veszteséget és igyekszünk a termelt növény igényeinek megfelelő mennyiségű vizet időben a gyökérzónába juttatni – erre a fenti megoldás lehet az egyik legjobb eszköz.