Tápanyag-utánpótlás2020. szeptember 25.

A kén jelentősége a repce és az őszi búza termesztésében

A kén az aminosavak, így a fehérjék alkotórésze, a peptidek és a lipidek építőeleme. Szerepe van bizonyos enzimek működésében, valamint javítja a növények fagytűrő képességét. Cikkünk az őszi káposztarepce és az őszi búza kénutánpótlásának fontosságát mutatja be.

Decemberben már időszerű a tavaszi tápanyag-utánpótlás megtervezése. A kén esszenciális, tehát más elemekkel nem helyettesíthető. A növényi szervezet 4. legfontosabb alkotóeleme a nitrogén, a foszfor és a kálium után.

A kén fokozza az egyes trágyaanyagok hatékonyságát, növeli a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenállását, azok biotikus és abiotikus stresszellenálló képességét, így csökkenti a növényvédelem költségeit és javítja a termésbiztonságot. Jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Fungicid hatásánál fogva eredményesen alkalmazzák termesztett növényeink gombakártevőkkel szembeni védelmére is. Szűkíti a növényi szövetek N:S arányát, ezáltal csökkenti azok nitrát- és amidtartalmát.

A kén visszapótlására az eddigi mezőgazdasági gyakorlat viszonylag kevés figyelmet fordított, a téma azonban időszerű, mivel a felhasznált műtrágyák köre az utóbbi évtizedben lényegesen átalakult. Előtérbe kerültek a kísérősó-mentes, elsősorban szulfátmentes műtrágyák, melyekkel már nem megoldott a növények számára felvehető kén visszapótlása.

Az őszi káposztarepce kénigénye kiemelkedő
Szántóföldi kultúrák esetében az őszi káposztarepce kénigénye kiemelkedő.  Fotó: Yara

A termesztett növényeink kénigénye az alábbiak szerint alakul:

Növényfaj

kénigény kg/ha

gabonafélék

20-25

szemes kukorica

20-25

silókukorica

15-20

cukorrépa

35-45

takarmányrépa

40-45

burgonya

20-22

őszi káposztarepce

60-80

napraforgó

20-40

bab

30-35

borsó

15-25

zöldségfélék

15-60

gyümölcsfélék

20-65

intenzív tápoldatos zöldségtermesztés

100-120

Az őszi káposztarepce 3-4 tonna/ha terméséhez 60-80 kg/ha kénre van szükség. A növény képes ugyan a légköri SO2 hasznosítására, de ez nem elegendő a fent említett kénigény pótlására, ezért tavasszal 40-60 kg/ha kénhatóanyag kiegészítésről kell gondoskodnunk. Az első fejtrágyázáshoz tehát célszerű kéntartalmú nitrogéntrágyát használnunk.

Kén hiányában a repce nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. Csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés. Ezek a kénhiány első „tünetei”. Súlyosabb esetekben a növényen a fotón is látható hiánytünetek jelentkeznek. A kén hiánya a fiatal leveleken mutatkozik meg, az erek közötti sárguló, klorotikus foltok formájában. A növényen belül a kén nem mobilizálható tápanyag, tehát az idősebb szövetekből nem képes a fiatalabbakba épülni.

Kénhiányos repce   
Kénhiányos repce      Fotó: Yara

Az őszi búza termesztésében szintén nagy jelentősége van a kénutánpótlásának, különös tekintettel a hibridekre, valamint a nagy termőképességű fajtákra. Számos szántóföldi kísérlet vizsgálta már a kéntartalmú műtrágyák termésmennyiségre és -minőségre gyakorolt hatásait.

Az eredmények megmutatták, hogy a kén a termésmennyiséget növelő hatása mellett, jelentős mértékben növelte a termés fehérje-, valamint sikértartalmát, illetve a Zeleny- indexet, melyek alapvetően meghatározzák a búza sütőipari értékét.

A KITE Zrt. kínálatában elérhető a már jól ismert, kiváló minőségű, Elixir-Zorka által gyártott Amosulfan (NS 20-24), a Yara Sulfan és a Timac Agro által gyártott Sulfammo.

Az Amosulfan a jelenlegi kedvező áron akár jövő évi szállítással is elérhető.

A részletekért kérjük keresse szaktanácsadóját!

Címlapfotó: Yara