Decemberben már időszerű a tavaszi tápanyag-utánpótlás megtervezése. A kén esszenciális, tehát más elemekkel nem helyettesíthető. A növényi szervezet 4. legfontosabb alkotóeleme a nitrogén, a foszfor és a kálium után.
A kén fokozza az egyes trágyaanyagok hatékonyságát, növeli a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenállását, azok biotikus és abiotikus stresszellenálló képességét, így csökkenti a növényvédelem költségeit és javítja a termésbiztonságot. Jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Fungicid hatásánál fogva eredményesen alkalmazzák termesztett növényeink gombakártevőkkel szembeni védelmére is. Szűkíti a növényi szövetek N:S arányát, ezáltal csökkenti azok nitrát- és amidtartalmát.
A kén visszapótlására az eddigi mezőgazdasági gyakorlat viszonylag kevés figyelmet fordított, a téma azonban időszerű, mivel a felhasznált műtrágyák köre az utóbbi évtizedben lényegesen átalakult. Előtérbe kerültek a kísérősó-mentes, elsősorban szulfátmentes műtrágyák, melyekkel már nem megoldott a növények számára felvehető kén visszapótlása.
A termesztett növényeink kénigénye az alábbiak szerint alakul:
|
Növényfaj |
kénigény kg/ha |
|
gabonafélék |
20-25 |
|
szemes kukorica |
20-25 |
|
silókukorica |
15-20 |
|
cukorrépa |
35-45 |
|
takarmányrépa |
40-45 |
|
burgonya |
20-22 |
|
őszi káposztarepce |
60-80 |
|
napraforgó |
20-40 |
|
bab |
30-35 |
|
borsó |
15-25 |
|
zöldségfélék |
15-60 |
|
gyümölcsfélék |
20-65 |
|
intenzív tápoldatos zöldségtermesztés |
100-120 |
Az őszi káposztarepce 3-4 tonna/ha terméséhez 60-80 kg/ha kénre van szükség. A növény képes ugyan a légköri SO2 hasznosítására, de ez nem elegendő a fent említett kénigény pótlására, ezért tavasszal 40-60 kg/ha kénhatóanyag kiegészítésről kell gondoskodnunk. Az első fejtrágyázáshoz tehát célszerű kéntartalmú nitrogéntrágyát használnunk.
Kén hiányában a repce nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. Csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés. Ezek a kénhiány első „tünetei”. Súlyosabb esetekben a növényen a fotón is látható hiánytünetek jelentkeznek. A kén hiánya a fiatal leveleken mutatkozik meg, az erek közötti sárguló, klorotikus foltok formájában. A növényen belül a kén nem mobilizálható tápanyag, tehát az idősebb szövetekből nem képes a fiatalabbakba épülni.
Az őszi búza termesztésében szintén nagy jelentősége van a kénutánpótlásának, különös tekintettel a hibridekre, valamint a nagy termőképességű fajtákra. Számos szántóföldi kísérlet vizsgálta már a kéntartalmú műtrágyák termésmennyiségre és -minőségre gyakorolt hatásait.
Az eredmények megmutatták, hogy a kén a termésmennyiséget növelő hatása mellett, jelentős mértékben növelte a termés fehérje-, valamint sikértartalmát, illetve a Zeleny- indexet, melyek alapvetően meghatározzák a búza sütőipari értékét.
A KITE Zrt. kínálatában elérhető a már jól ismert, kiváló minőségű, Elixir-Zorka által gyártott Amosulfan (NS 20-24), a Yara Sulfan és a Timac Agro által gyártott Sulfammo.
Az Amosulfan a jelenlegi kedvező áron akár jövő évi szállítással is elérhető.
A részletekért kérjük keresse szaktanácsadóját!
Címlapfotó: Yara