Április végére a talajok felső 20 cm-es rétegében a növények által felvehető vízmennyiségnek már csak a 20-30%-a áll rendelkezésre.
A kalászos gabonák is szenvednek a száraz időjárástól, a fejlődésük vontatott és anyagcserezavarokra visszavezethető sárgulások, foltok láthatók a leveleken. A kórokozók közül a lisztharmat szinte minden táblán megtalálható az alsó leveleken, az érzékenyebb fajtákban már a magasabb levélemeleteken is megjelent és intenzíven sporulál, lassan terjed(lsd: főkép) . Erősebb lisztharmat-fertőzés Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön tapasztalható az arra érzékeny fajtákban. Néhol még a szeptóriás levélfoltosság tünetei is megfigyelhetők az alsó (elhalt) leveleken, de az emelkedő hőmérsékleti értékek miatt a kártételével már nem kell számolnunk. A levélrozsda (vörösrozsda) fertőzöttség nagyon heterogén az országban, jellemzően a dunántúli régiók fertőzöttsége magasabb. Az időjárás eddig nem kedvezett a tömeges fertőzésnek. Az állati kártevők közül a vetésfehérítő lárvák kelésére rövidesen számítanunk kell. A levéltetű fertőzöttség is meglehetősen heterogén, jellemzően a Nyugat-Dunántúlon magasabb.
A repce is szenved a száraz időjárástól, de az erős karógyökere miatt még eléri a nedves talajrétegeket. Az április eleji-közepi fagyok a repcét is károsították. Sok helyen a fővirágzatban megfagytak a fejletlenebb bimbók, valamint a szárakon hosszanti hasadások keletkeztek. Az állományokban mindenütt megtalálható (legtöbbször az alsó már elhalt leveleken) a fómás levélfoltosság, amely - mihelyt hullik némi csapadék és kedvezővé válnak számára körülmények - a rovarok okozta sebeken fertőzni fog és szárrákot okoz, ezért ellene most időszerű a védekezés. A virágzás kezdetével tömegesen megjelent a repcefénybogár, majd azt követően a repcebecő-ormányos, és a keleti országrészben a bundásbogár, mely jelentős károkat okozott, ezért a termelők többször is védekezésre kényszerültek.
Az időjárás kedvezett ugyan a „kapáskultúrák” vetésének, de a szárazság miatt csak vontatott, heterogén kelés tapasztalható, ezért a vetést követően többen is az öntözés mellett döntöttek. A kelő kukoricát a muharbolha hámozgatja, melynek a kártételét a szeles száraz időjárás még jobban felerősíti. A napraforgóban egyelőre a károsítók tömeges betelepedését nem tapasztaltuk, de a nyúl kártételre az idén is számítanunk kell. A száraz időjárás miatt vonatottan fejlődő kukoricában az idén is jelentős drótféreg kártételre kell számítanunk. A gyomnövények közül egyelőre csak évelő és a mélyről csírázó fajok találhatók meg, a magról kelő egyszikűek tömeges megjelenésére csak a csapadékot követően számíthatunk.