Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója köszöntötte a megjelent gazdálkodókat, szakmai partnereket és meghívott vendégeket. Előadásában pontos látleletet adott a hazai növénytermesztés helyzetéről. Az elmúlt évtizedek termesztési stratégiái az ország jelentős területén megbuktak, az eltérő országrészek érintettsége pedig drasztikusan különbözik, ezért a reakciónak is területileg differenciáltnak kell lennie. Nemcsak országos szinten, hanem az egyedi földterületek szintjén sem lehet hatékonyan gazdálkodni, ha az „átlagolás” elvét követjük. A differenciálás minden beavatkozás kulcseleme, és mély termőhelyismeretre kell alapoznunk, legyen az egy országrész vagy egy 10x10 méteres parcella.
Beszédében külön kiemelte, hogy a rendezvény rangját emeli Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter jelenléte, aki első alkalommal vett részt miniszterként a KITE szántóföldi bemutatóján.
Dr. Szabó Levente beszédében rámutatott, hogy az elmúlt években a világ társadalmi, gazdasági, éghajlati és politikai szempontból is jelentős változásokon ment keresztül, amelyek közvetlenül hatnak a magyar mezőgazdaságra. Hangsúlyozta, hogy a kihívásokra nem elszenvedőként, hanem aktív alkalmazkodással kell reagálni, ahogyan azt a KITE mindig is tette.
Kiemelte, hogy a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége az elmúlt években csökkent, ezért a hatékonyság növelése kulcskérdéssé vált. Ennek egyik legfontosabb eszköze a fenntartható és precíziós gazdálkodás, amely a differenciált inputanyag-kijuttatás révén jelentős költségmegtakarítást és hektáronként akár több tízezer forintos költségcsökkentést eredményezhet. Kiemelte az intenzívebb termelés, az öntözésfejlesztés és a vetésszerkezet átalakításának fontosságát is. Továbbá a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szerepet kapnak a szárazságtűrő, illetve alternatív növénykultúrák, valamint az olyan technológiák, amelyek növelik a termésbiztonságot és a gazdaságok versenyképességét. Beszédét azzal zárta, hogy a jövő mezőgazdaságának nem csupán stabilizálódásra, hanem a növekedésre is törekednie kell.
Bóna Szabolcs beszédében úgy fogalmazott, hogy a rendezvény címe – „Irányt mutatunk” – különösen találó, hiszen a KITE immár több mint öt évtizede meghatározó szerepet tölt be a magyar agrárium fejlődésében, és számos alkalommal mutatott utat a termelők számára a változó körülmények között. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság sikerének alapja ma is az alkalmazkodóképesség, az új technológiák befogadása és a folyamatos megújulás.
Hangsúlyozta, hogy a korábban versenyelőnyt jelentő termelési struktúrák önmagukban már nem elegendőek, ezért a gazdálkodóknak a hatékonyság növelésére, a költségek csökkentésére, a termelés diverzifikálására és az intenzívebb gazdálkodási megoldások alkalmazására kell törekedniük. Kiemelte továbbá a talajvédelem és vízgazdálkodás fejlesztésének fontosságát, valamint azt, hogy a rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal felelősen kell gazdálkodni a jövő generációk érdekében.
Az agrár- és élelmiszergazdasági miniszter végezetül rámutatott, hogy a magyar agrárium jövője az együttműködések erősítésén múlik. Hangsúlyozta, hogy mind a termelők közötti, mind a teljes termékpályát átfogó együttműködések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a magyar mezőgazdaság sikeresen alkalmazkodjon a jövő kihívásaihoz.
A szántóföldi bemutató két helyszínen zajlott, így a szárazgazdálkodás és az öntözéses gazdálkodás égető problémáira is választ kaphattak a termelők.
A KITE talajvédelmi, növényvédelmi és alternatív kultúrákat vizsgáló kísérleti helyszíne adott otthont a vízmegőrzést szolgáló legmodernebb eljárások bemutatásának, ahol Dr. Szabó Emese innovációs főigazgató-helyettes köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy az országos programok, pályázatok hatására növekedett ugyan az öntözött területek aránya, ennek léptéke azonban nem éri el azt a kritikus szintet, ami ellensúlyozná a felmelegedés hatásait. A tavaszi félév potenciális evapotranspirációja az elmúlt években akár 100 mm-rel is meghaladja a 70-es évek azonos időszakát. Ötéves átlagot tekintve ezen időszakban a vízmérleg országosan negatív, a legcsapadékosabb országrészekben is csak éppen kiegyenlített. Ennek tükrében azt mondhatjuk, hogy a szárazgazdálkodásban alkalmazható vízvisszatartást segítő eljárások jelentősége megnőtt.
Ezt követően Bellai Tamás és Kolozsvári István kereskedelmet támogató mérnökök vezették végig a résztvevőket a mozgógép-bemutatón, amely a tavaly őszi bemutatón elindított 9 méteres CTF (kontrollált művelőnyomos gazdálkodás) technológiai sor méltó folytatása olyan újdonságokkal, mint a Shelbourne Reynolds XCV32 kalásztépő asztallal történő árpabetakarítás, vagy az Unverferth Zone Builder egyeneskéses lazítóval végzett nyomlazítás, melyeket Magyarországon itt láthatott először a nagyközönség. Az álló tarló – amely a talajvédelem és a vízmegtartás szempontjából a reziliens gazdálkodás egy kiváló eszköze – kezelése sem hagyományos technológiával folytatódott, hiszen a művelőnyomok lazítását követően takarónövény direktvetése következett. De arra is választ kaptunk, hogy mely művelőeszköz képes akár ilyen körülmények között is, kismértékű bolygatás mellett egy nedves, jól melegedő magágyat készíteni a tavaszi kapás kultúráknak, vagy akár a nyári másodvetés számára. A bemutató szerves részét képezte a differenciálás és pozícionálás is, amely a gazdaságos termelés mellett a talajvédelemnek is kulcseleme. A talaj pedig a legkézenfekvőbb víztározónk, feltételesen megújuló erőforrásunk, melynek megóvása közös érdek. Az összes bemutatott műveletet minimális talajtaposással hajtották végre CTF elvek szerint, ami a talajtömörödés – a hazai talajokat és azok víztartó képességét veszélyeztető egyik legjelentősebb problémánk – megelőzésének kiváló eszköze. A megfelelő erőgép-munkagép kapcsolatok és a gépüzemszervezés a CTF géprendszerek másik nagy erőssége. Ez esetben nem a nagyobb „lóerő” jelenti a hatékonyság növelését, hanem a műveletek összevonása, a művelési mélység csökkentése és a gépkapcsolatok optimalizálása.
A CTF emellett utat nyit a talajvédő művelési rendszerek felé, hiszen a művelés elhagyásának előfeltétele a teljes felületű taposás megelőzése. A pozícionált, művelőnyomokra (nyomlazítás) vagy sorra (sávos sekélyművelés) igazított művelés, valamint a pozícionált és differenciált fejtrágya- és növényvédőszer-kijuttatás is azt bizonyítja, hogy azok a műszaki megoldások, melyek minimálisra csökkentik a gazdálkodás környezeti hatását, ma már rendelkezésünkre állnak, de ahogy a bemutatón el is hangzott, ezek bevezetését csak minden technológiai elem összehangolásával, Fenntartható Termelési Rendszerként érdemes elkezdeni.
A bemutatott műveletek és gépkapcsolatok részletesen:
- Árpabetakarítás Shelbourne Reynolds XCV32 kalásztépő adapterrel és John Deere T6 800 kombájnnal: A speciális gabonabetakarító adapter mintegy 30-40%-kal növeli a kombájn betakarítási teljesítményét, mindemellett a magasan hagyott tarló a szármaradvány-gazdálkodásban is új utakat nyit meg.
- Betakarítási logisztika optimalizálása J&M X2431 átrakókocsival és John Deere 6R 250 traktorral: Lehetővé teszi a taposási károk minimalizálását, valamint 15-20%-kal növeli a kombájn napi teljesítményét a menet közben történő ürítésnek köszönhetően.
- Nyomlazítás John Deere 6R 250 traktorral és Unverferth Zone Builder egyeneskéses lazítóval: A lazító kialakításnak köszönhetően a CTF művelőnyomok tömörödésének megszűntetése minimális felszíni talajbolygatás mellett történik, mely lehetővé teszi, hogy alkalmazása után közvetlenül direktvetés vagy sávművelés történjen.
- Takarónövény direktvetése kalásztépett tarlóba John Deere C350L+N530 sűrű soros vetőgép és John Deere 8R 280 traktor gépkapcsolattal: A Strip’n Disc technológiára keresztelt direktvetés az álló tarlóban hatékonyabban tudja elvégezni a magok lehelyezését, mivel a sorközök tiszta, vetésre alkalmas felszínt biztosítanak, minimalizálva ezzel a szármaradványok magárokba történő bekerülését.
- Sávos sekélyművelés kalásztépett tarlóban Orthman 1tRIPr 12 soros sávos művelővel és John Deere 8R 340 traktorral: Az univerzálisan, ősszel és tavasszal egyaránt alkalmazható sávos művelő ezúttal a lazítókések helyett sekélyművelő vertikális tárcsákkal mutatta meg tudását. Nagy mennyiségű szármaradvány, élő takarónövény vagy kalásztépett magas tarló – a sávos művelés okos alternatíva a talajvédelmi és az agronómiai kritériumok teljesítéséhez.
- Szemenkénti vetés John Deere 1775NT CCS Exact Emerge vetőgép és John Deere 7R 290 traktor gépkapcsolatával sávosan művelt kalásztépett tarlóba: Ennek a precíziós, nagy sebességű vetőgépnek a feladata jóval több egy ilyen technológiában, mint pusztán a vetés. Számos kapcsolt művelet – pozícionált művelés sortisztítóval és elővágó tárcsával, folyékony nitrogén kijuttatása a sor mellé, folyékony starter és talajfertőtlenítő szer kijuttatása a vetőárokba teszi még hatékonyabbá ezt a technológiai elemet.
- Folyékony nitrogén kijuttatása az állományban J&M NitroGroTM injektálóval és John Deere 6R 215 traktorral: A növényi fenológiához igazított, pozícionált és differenciált nitrogén-kijuttatás a leghatékonyabb kijuttatási technológia, melyet a J&M NitroGroTM – nagy kapacitású tartályának és talajkövető injektáló tárcsáinak köszönhetően – akár nagy mennyiségű szármaradvánnyal borított sorközökben is képes elvégezni.
- Növényvédelem tarlótól a fejlett növényállományig Hagie STS 12 önjáró permetezővel: A legmodernebb ExactApplyTM kijuttatástechnológiával és 15”/30” fúvókaosztásával a gép képes a fúvókánkénti dózisvezérlésre és szakaszolásra, illetve a sor/sorköz kezelésére, mely a precíziós előírástérképen alapuló kijuttatással kombinálva számos növényvédelmi megoldást kínál a teljes szezon során.
A mozgógép-bemutató mellett a résztvevők megtekinthették a tízéves talajművelési kísérlet CTF elvek szerint összeállított 6 m-es géprendszerét a hagyományos megoldásoktól a művelés nélküli direktvetésig, amelyek ökonómiai szemléletű komplex értékelése fontos szerepet játszik a klímaadaptív javaslataink kidolgozásában, és így a Fenntartható Termelési Rendszerben (FTR).
A bemutatott géprendszer a szántás elhagyásától a direktvetésig:
- Rauch Axis H – Műtrágyaszóró
- ERMO Arrow+Ghibli – Lazítóval kombinált kompakt tárcsás borona
- ERMO Levante – Vésőkéses középmélylazító
- Köckerling Vector – Nehéz szántóföldi kultivátor
- Unverferth Zone Builder – Egyenes késes lazító
- Köckerling Rebell – Kompakt tárcsás borona
- Köckerling Allrounder – Könnyű szántóföldi kultivátor
- Köckerling Gravo - Aprítóhenger
- Köckerling Ultima – Késes csoroszlyás sűrű soros vetőgép
- Orthman 1 tRIPr II – Sávos művelő
- Monosem ValoTerra – Szemenkénti vetőgép
- Orthman 8315 – Sorközművelő kultivátor
Az öntözött és intenzív termesztési technológiai eljárásokat bemutató helyszínen a program Hadászi László megnyitójával kezdődött, melyben a KITE innovációs főigazgatója a precíziós, víztakarékos öntözéssel és szaktanácsadással elérhető hatékonyságnövelésről beszélt. Kiemelte, hogy az öntözés ma már nemcsak az intenzív kultúrák (zöldborsó, csemegekukorica, kukoricavetőmag-előállítás) kiváltsága, hiszen a szárazság miatt a hagyományos kultúrák, akár egy őszi búza öntözése is kifizetődő döntés lehet. Fontos üzenet, hogy az öntözés közérdek, a helyes, hatékony és termelékeny öntözés pedig kötelesség.
A növényállományok szemléje egy ritkasággal kezdődött: Sira Márk, a Kertészeti Üzletág igazgatója ugyanis a KITE saját, Flamenco csicseriborsó-fajtáját mutatta be a közönségnek. A fajta kiemelkedő beltartalmi értékekkel rendelkezik, mely lehetővé teszi a humán élelmiszerforrásként való felhasználást, alkalmazkodva a jelen kor fogyasztási elvárásainak, ahol is előtérbe kerülnek a növényi alapú fehérje források.
Mivel ebben a kultúrában nem megoldott a kémiai gyomszabályozás, ezért rendkívül fontos a gyomok mechanikai gyérítése, amíg a sorok össze nem záródnak – vetette fel a problémát Pataki Sándor kereskedelmet támogató mérnök. A KITE sorközművelő kínálatából ezúttal a közkedvelt Monosem MultiCrop típust mutatták be egy 6M 155-ös traktorral üzemeltetve. A valós kamerakép-alapú aktív irányítással (CultiDrive) felszerelt sorközművelő állandó, precíz soron tartást biztosít, miközben képes folyékonytápanyag-kijuttatásra is.
A klímaváltozás következtében, a téli félév csapadékának hasznosítása miatt egyrészt kényszer, előnyei miatt ugyanakkor lehetőség is az őszi borsó termesztésbe vonása, hiszen pillangósként kedvező elővetemény, illetve GMO-mentes takarmány- és élelmiszeripari alapanyag – hangsúlyozta Dr. Tóth Árpád, az Innovációs Főigazgatóság agronómiai fejlesztési osztályvezetője. Új (RUCK, UPPERCUT) és ismert fajták (ESCRIME, JUMPER) bemutatására is sor került. Egy számadat nem kerülhette el a hallgatóság figyelmét, ugyanis az őszi borsó termésszintje általában 4-6 t/ha között alakul, de a RUCK fajta terméspotenciálja 7 t/ha fölött van.
Petrás Gábor műszaki fejlesztési osztályvezető az öntözésirányítás szakmai elveinek tisztázása mellett bemutatta a kísérleti területen dolgozó öntözőberendezésen tesztelt újdonságokat. Az előadó rámutatott, hogy a szenzorokra és a mérési eredményekre alapozott, a talajt, a növény igényeit és a fenológiát figyelembe vevő öntözés vezet csak pénzügyi eredményességre.
Szintén Petrás Gábor tolmácsolásában tekinthettük meg a John Deere R740i permetezőgép működését, mely egy szójaállományban mutatta meg tudását. A PWM fúvókavezérlésnek köszönhetően a fúvókánkénti szakaszolás mellett a permetező képes az állandó cseppméret fenntartására változó sebesség, görbe nyomvonal vagy éppen változó dózis esetén, mely elengedhetetlen a precíz növényvédőszer-kijuttatás érdekében.
A következő parcellát a KITE-től megszokott sokfajtás őszi kalászos fajtasor foglalta el. Dr. Tóth Árpád felhívta a figyelmet a KITE prémiumbúza-programjára, ahová kimagasló minőségű terményt lehet leszerződni. A BG IKONA 2S őszibúza-fajta rendkívül stabilan teljesíti ezeket a kívánalmakat (14%-os nyersfehérje-tartalom és 300x10-4J alveográfos W érték). Újdonság a portfólióban az LG ZORICA nevű hatsoros, BYDV (árpa sárga törpülés vírus) rezisztens őszi takarmányárpa. A kalászos fajtabemutató mellett találkozhattunk a John Deere 750A vetőgépével is, mely hatékonyan képes valamennyi kultúra sűrű soros vetésére hagyományos talajművelési rendszertől a direktvetésig.
A napraforgó-blokkban Pataki Sándor a John Deere 412R permetezőt mutatta be munkavégzés közben, amely növelt hasmagasságával a teljes szezonban jól kihasználható. 30 méteres munkaszélességével, 4500 literes tartályával, kiváló keret- és futómű-felfüggesztésével, valamint precíziós megoldásaival a gép páratlan teljesítményre képes a tarlókezeléstől a magas állományban történő növényvédelmi munkákig.
Nagy László vezető fejlesztőmérnök sokrétű előadása rávilágított a KITE kukoricatechnológiájának növényvédelmi kulcselemeire és a rendszerszintű gondolkodásra. Véleménye szerint a korai gyomkonkurencia elleni védekezésben hatékony és gazdaságos megoldás a preposzt technológia mind a forgatásos, mind a forgatás nélküli művelésben, melyre a KITE a HALVETIC® gyomirtó szert ajánlja. A posztemergens szegmensben a szakember a PIRATES technológiai csomag előnyeire hívta fel a figyelmet. A toxinprobléma megoldására felvázolt jövőbe mutató és ma elérhető KITE megoldásokat is: a kémiai védekezési megoldások közül az INECOR® rovarölő szert, míg biológiai védekezésre a TRICHOSAFE® technológiát ajánlotta a termelők figyelmébe. Ráadásként e parcellában a résztvevők drónbemutatón is részt vehettek, szemléltetve a kukorica molykártevők elleni védekezési lehetőségének ezen új módját.
A blokk zárásaként a cirok bemutatóparcella mellett sétáltak el a rendezvény meghívottjai, ahol Tar Ildikó fejlesztőmérnök a KITE színes szemescirok hibridválasztékáról beszélt, megemlítve, hogy a KITE nemcsak inputajánlattal, hanem a cirok terményfelvásárlásával is aktív szereplője a cirok termelési láncnak.
A regisztráció kezdetétől és a szántóföldi bemutatót követően is megtekinthetők voltak a szálastakarmány-betakarítás gépei: az új John Deere F8 400-as önjáró szecskázó, az új M- és R-sorozatú változó kamrás bálázók, valamint a SIP kaszák és rendképzők. Emellett 6M- és 6R-sorozatú traktorok, az új Furrier G25-ös tandem pótkocsi és Kramer rakodók is helyet kaptak az állógép-kiállításon. Az egyébként is széles kínálatot a környezetápolás gépei is színesítették, melyek közül többet a gyakorlatban is kipróbálhattak a látogatók.
