.jpg)
Az előadás bemutatta a rendszer fejlődését és elöljáróban a hamarosan érkező PGR 2.0 verziót is, amely új agronómiai és téradatkezelő funkciókkal bővül. Kiemelt szerepet kaptak a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések, például a klímaváltozás hatásának vizsgálata, a kockázati területek azonosítása egy táblán belül vagy az automatikus zónázás, amelyek egyre nagyobb mennyiségű adat – műholdfelvételek, meteorológiai mérések és drónfelvételek – feldolgozására épülnek.
Kollégánk ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az AI alkalmazása komoly kihívásokkal jár, kulcsfontosságú az adatok minősége, valamint a megfelelő szakmai és informatikai kompetenciák összehangolása. Mindezek ellenére a mesterséges intelligencia jelentős hatékonyságnövekedést hozhat az agráriumban, de sikeres alkalmazásához alapos előkészítésre, folyamatos fejlesztésre és megfelelő szakértelemre van szükség.