Kertészet 2026. September 29.

Mit nyerhetünk a lemosópermetezéssel? Alapozzuk meg ősszel a következő szezont!

A betakarítással lezárul a szőlő- és gyümölcstermesztés egyik legfontosabb időszaka, a növényvédelmi munka azonban még korántsem ér véget. Sőt, az ültetvény növény-egészségügyi állapotát tekintve ősszel már a következő szezonra készülünk.

 

A fás részeken, kéregrepedésekben, a rügyek környezetében és a lehulló lombon fennmaradó kórokozók, valamint az áttelelésre készülő kártevők ugyanis a következő évi fertőzések és károsítások kiindulópontjai lehetnek.

Az őszi lemosópermetezés ezért több, mint egyszerű szezonzáró kezelés: lehetőség arra, hogy csökkentsük az áttelelő károsítók mennyiségét, mérsékeljük a következő tavasz induló fertőzési nyomását, és kedvezőbb növény-egészségügyi helyzetből kezdjük az új vegetációt.

Ami ősszel az ültetvényben marad, tavasszal újra problémát okozhat

A kórokozók és kártevők különböző módokon vészelik át a téli időszakot. A gyümölcsfák és a szőlőtőkék fás részei, a kéregrepedések, a rügyek felülete, illetve a növényi maradványok számos károsító számára biztosítanak megfelelő áttelelési helyet. Az elhúzódó ősz és az enyhe téli időjárás tovább javíthatja túlélési esélyeiket.

Ha csak tavasszal kezdünk foglalkozni velük, addigra az áttelelés már megtörtént. Ráadásul a tél végi lemosópermetezés optimális időzítésére rendelkezésre álló időszak a gyors tavaszi felmelegedés miatt olykor meglehetősen szűk lehet.

Éppen ezért érdemes az őszi és a tavaszi kezelést nem egymás alternatívájaként, hanem egymást kiegészítő technológiai elemként kezelni. Az ősz lehetőséget ad az áttelelésre készülő károsítók gyérítésére, a tavaszi kezelés pedig az új vegetáció indulása előtt egészítheti ki ezt a munkát.

 

Mit nyerhetünk az őszi kezeléssel?

Mindenekelőtt kedvezőbb növény-egészségügyi kiindulóhelyzetet a következő szezonra.

A vegetáció végén elvégzett lemosókezeléssel csökkenthető a fás részeken, kéregrepedésekben és a rügyek környezetében fennmaradó kórokozók fertőzőanyagának, illetve egyes kártevők áttelelő alakjainak mennyisége. Ez azért fontos, mert a következő évi növényvédelmi technológia eredményességét nemcsak az határozza meg, hogyan reagálunk a vegetáció során kialakuló problémákra, hanem az is, mekkora károsítónyomással indulunk tavasszal.

Az őszi kezelés emellett időzítési biztonságot is ad. Nem kizárólag a kiszámíthatatlan tél végi, kora tavaszi időjárási ablakra kell hagynunk a lemosóvédekezést. A jól megválasztott őszi és tavaszi kezeléssel így valóban „keretet” adhatunk az éves növényvédelmi technológiának.

Több károsítócsoport – összetett megoldás

Egy lemosópermetezésre használt készítménnyel szemben alapvető elvárás, hogy minél szélesebb károsítókörrel szemben adjon lehetőséget a beavatkozásra. Ehhez különböző hatású komponensek előnyeit érdemes kombinálni.

A réz széles hatásspektrumú kontakt hatóanyag, amely számos gombás kórokozó mellett baktériumok ellen is hatékony. A kén elsősorban a lisztharmattípusú betegségekkel szemben egészíti ki a réz hatásspektrumát, emellett bizonyos mértékű atkaölő, illetve atkagyérítő hatással is rendelkezik. Az olajos készítmények egyes rovar- és atkakártevők áttelelő alakjain bevonatot képezve akadályozzák azok légzését, miközben tapadásfokozó tulajdonságukkal a kijuttatott permetlé hatékonyságát is segítik.

A réz, a kén és az olajos komponens együttes jelenléte ezért különösen jól illeszkedik a lemosópermetezés céljához: egy kezeléssel több, egymástól eltérő károsítócsoport ellen avatkozhatunk be.

A rézzel gazdálkodni kell

A réz hatékony és a növényvédelemben régóta nélkülözhetetlen hatóanyag, ugyanakkor a környezetben – elsősorban a talajban – felhalmozódhat. Éppen ezért a réztartalmú készítmények használatakor nemcsak az adott kezelés hatékonyságával, hanem a teljes technológia rézterhelésével is számolnunk kell.

A réztartalmú növényvédő szerekkel kijuttatott fémréz mennyisége éves átlagban nem haladhatja meg a 4 kg/ha értéket. Ez azt is jelenti, hogy az őszi lemosópermetezés során felhasznált rézmennyiség nem kezelhető külön a vegetációban végzett kezelésektől: a teljes éves technológia rézfelhasználását kell figyelembe venni.

Intenzív gyümölcs- és szőlőtermesztésben ennek komoly gyakorlati jelentősége van. Minél kisebb fémrézterheléssel tudunk megfelelő biológiai hatást elérni egy kezelés során, annál nagyobb technológiai mozgásterünk marad a szezon további részére.

Vegesol eReS: három komponens egy készítményben

A Vegesol eReS egyetlen készítményben egyesíti a lemosópermetezéssel szemben támasztott legfontosabb követelményeket. Vizes szuszpoemulzió-koncentrátum formulációban 300 g/l elemi ként, 150 g/l réz-hidroxidot, valamint növényiolaj-alapú tapadás- és hatékonyságfokozó adalékot tartalmaz. A növényiolaj-alapú adalék – a korábban alkalmazott ásványi olajoktól eltérően – rugalmas, levegőáteresztő filmréteget képez a kezelt felületen. Ez javítja a permetlé tapadását, ezáltal elősegíti, hogy a hatóanyagok hosszabb ideig a kezelt felületen maradjanak, és kifejthessék hatásukat.

Fémrézben kifejezett réztartalma 95 g/l, ami a rézfelhasználás szempontjából igen kedvező technológiai tulajdonság. A készítmény használatával így nemcsak a lemosókezelés széles hatásspektruma biztosítható, hanem a rendelkezésre álló rézkerettel is tudatosabban gazdálkodhatunk.

Valódi technológiai érték, hogy több növényvédelmi célt egyetlen kezelésben, alacsony fémréztartalmú készítménnyel tudunk megcélozni.

A kezelés célja ilyenkor nem egyszerűen a permetlé kijuttatása, hanem a fás növényi részek alapos és egyenletes fedése. Ehhez megfelelő permetlémennyiség szükséges, hogy a permetlé a törzsre, az ágakra, vesszőkre és a kéregrepedésekbe is eljusson.

Ősszel nem lezárjuk, hanem megalapozzuk a növényvédelmet

Az őszi lemosópermetezés értékét tehát nem önmagában egy kezelés hatása adja. Sokkal inkább az, amit a következő szezonra nyerhetünk vele: kisebb áttelelő károsítópopulációt és fertőzőanyag-mennyiséget, kedvezőbb tavaszi kiindulóhelyzetet, nagyobb időzítési biztonságot és egy tudatosabban felépíthető éves növényvédelmi technológiát.

 

 

Csilek Attila, ágazati vezető

‹