Magyarországon a mezőgazdaságilag hasznosított területekből körülbelül 2,2 millió hektáron találhatunk savanyú talajokat. A talaj savanyúságát meghatározza a talajképző kőzet, illetve, hogy mekkora a kilúgzás mértéke. Azt pedig részben a termőhelyi adottságok, valamint az időjárás határozza meg.Néhány savanyító tényező azonban egyértelműen humán hatásra alakul ki. Ilyen például a túlöntözés, mely a kilúgzás mértékét növeli, illetve bizonyos műtrágyák használata is tovább savanyítja a talajt. A mai növénytermesztésben elvárt termésszintek azonban ezen műtrágyák használata nélkül, vagy bizonyos területek, kultúrák, öntözése nélkül elképzelhetetlenek.
A talaj kémhatását alapvetően határozza meg a kalciumtartalom is, ami viszont befolyásolható. Minél magasabb a talaj mésztartalma, annál magasabb a talajoldat pH – értéke, tehát annál kevésbé savanyú. A talaj alacsony pH értéke számos problémát okoz.
Milyen káros hatásai vannak a talaj savanyúságnak és a kalciumhiánynak?
Savanyú talajokban, bizonyos kationok, például az alumíniumion koncentrációja megnőhet és ez csökkenti a nagyon fontos makro- és mikroelemek, például a foszfor, a kalcium és magnézium felvételét. Ennek hatására hiába áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű tápanyag a talajban, a növény nem lesz képes azt felvenni. A savanyú talajok szerkezete rendszerint levegőtlen, tömörödött és vízgazdálkodásuk is kedvezőtlen. Nincs morzsalékos talajszerkezet, romlik a talaj művelhetősége. Ezek a körülmények a talajlakó baktériumok számára sem kedveznek, csökken a nitrifikáló baktériumok tevékenysége is. Többféle megoldás is létezik a problémák megoldására, például a mésztrágyázás vagy a talajjavítás.
Talajjavítás vagy mésztrágyázás?
Ha a talajjavítás és a mésztrágyázás közötti különbséget szeretnénk meghatározni, akkor azt mondhatjuk, hogy az előbbi célja a talaj kémiai tulajdonságainak jelentős és hosszútávú megváltoztatása, amit nagyobb CaCO3 hatóanyagdózissal érünk el. A mésztrágyázás a korábbi gyakorlat szerint a 2 t/ha-nál nem nagyobb mennyiségű CaCO3 hatóanyag kijuttatását jelentette, de egy 5,5 pHKCl alatti kémhatással rendelkező talajon már a 300-600 kg/ha-os granulált mésztrágyadózis (természetes kalcium-karbonát alapú) alkalmazása is jelentős (akár 1,5 t/ha) terméstöbbletet eredményezhet a savanyúságra kevésbé érzékeny kukorica esetében is.
Mik a mésztrágyázás előnyei?
A meszezőanyag hatására a vegetációs időszakban növekszik a gyökérzóna pH értéke, javul a műtrágyák hasznosulása, illetve felvehető kalciumot biztosít a növény számára. A kalcium nem csak a talaj, de a növény számára is rendkívül fontos. Hiánya esetén sokféle fizikai hiánytünetet produkál a növényi szervezetben, akár súlyos növekedési rendellenességeket is. A kalciumnak kiemelkedő szerepe van a sejtfal ellenállóképességében, a szénhidrátanyagcserében, illetve a gyökerek megfelelő fejlődésében. Szántóföldi kísérletekkel bizonyított, hogy a mésztrágyázás alkalmazásával terméstöbblet érhető el. Számos mésztrágyázásra alkalmas termék található meg a piacon, melyek közül kiemelkedi az Omya Calciprill termékcsalád.