Az elmúlt száraz időszak miatt a kis káposztalégy harmadik nemzedékének lárvakártétele már megtalálható a fejlettebb állományokban, árvakelésekben. Egyelőre a repcedarázs lárva kártétele nem jelentős, de a rovarölőszeres (ciantraniliprol hatóanyagú) csávázószerek hatékonysága a száraz időszak és a növények növekedése miatt csökken, ezért a kártétel növekedésével kell számolni. A repcebolha kártétele csökkent az elmúlt időszakban vélhetően a továbbiakban csak a lárvák kártételével kell számolnunk. A száraz, meleg idő kedvez a levéltetvek betelepedésének és a kolóniák gyors kialakulásának.
A levéltetvek ellen célszerű még most felszívódó készítményekkel a védekezést elvégezni, míg a növények nem túl fejlettek így jobb hatást érhetünk el. A száraz idő nem kedvez a kórokozók fertőzése számára, de az egyre gyakoribb ködös reggelek és a magas napi középhőmérséklet hatására számítani kell a fóma (Phoma lingam) fertőzésre. Az állományok heterogén volta miatt a regulátorok használatát nélkülöznünk kell. Az Alföldön a kedvező időjárás és a betakarítás előrehaladtával a mezei pockok betelepedésére kell számítanunk a repcébe és az őszi gabonákba.
A Dunántúli régiókba a repcék fejlettsége messze meghaladja az Alföldiekét a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően az állományok már 8 levél körüli fejlettségűek, több helyen elvégezék már az (első) regulátoros kezelést melyet szinte mindenütt rovarölő szerrel együtt juttatták ki a káposztalepke, bagolylepkék, repcedarázs lárva kártétel és a késői bolhakártétel miatt. A levéltetvek elleni védekezést itt is el kell végezni a levéltetvek, tömeges betelepedése miatt.
A gyomnövények közül a magas talajhőmérséklet miatt az alacsony nedvességtartalom ellenére a T4 életformájú gyomnövények pl.: fehér libatop (Chenopodium album) kelése, illetve jelenléte tapasztalható. A nedvesebb helyeken már a jelenlegi talajhőmérsékleten (10-12°C) elkezdődött a T1 fajok közül a tyúkhúr (Stellaria media) és a veronika fajok (Veronica spp.) kelése.